A fluorometriában az emissziós sugárzás mindig?
Pontszám: 4,4/5 ( 29 szavazat )A kibocsátott sugárzás mindig hosszabb hullámhosszú (alacsonyabb energiájú), mint a gerjesztő sugárzás (nagyobb energiájú). Például, ha a bejövő fény kék volt (rövidebb hullámhosszú), akkor a megfelelő fluorofor zöld fényt bocsát ki (hosszabb hullámhosszú).
Mi az emisszió a fluoreszcenciában?
Emissziós spektrumok. A fluoreszcens emisszió hasonló módon viselkedik: a fluorofor fluoreszcencia kimenete nagy valószínűséggel egy adott hullámhosszon történik. Ez a hullámhossz az adott fluorofor emissziós maximuma. A gerjesztett fluorofor az emissziós maximumhoz közeli hullámhosszon is képes fényt kibocsátani, amint az ábra mutatja.
Miért hosszabb az emissziós hullámhossz, mint a gerjesztés?
Amikor az elektronok a gerjesztett állapotból az alapállapotba kerülnek (lásd az alábbi, Molekuláris magyarázat című részt), a rezgési energia elveszik . Ennek eredményeként az emissziós spektrum hosszabb hullámhosszra tolódik el, mint a gerjesztési spektrum (a hullámhossz fordítottan változik a sugárzási energiával).
Mi történik a fluoreszcencia folyamatában?
Fluoreszcencia akkor következik be, amikor egy atom vagy molekulák vibrációs relaxáció révén ellazulnak alapállapotba, miután elektromos gerjesztést kaptak . A gerjesztés és az emisszió fajlagos frekvenciája a molekulától vagy az atomtól függ.
Milyen sugárzást használnak a fluoreszcencia spektroszkópiában?
Ez magában foglalja egy fénysugár, általában ultraibolya fény használatát, amely bizonyos vegyületek molekuláiban gerjeszti az elektronokat, és fényt bocsát ki; jellemzően, de nem feltétlenül látható fény. Egy kiegészítő technika az abszorpciós spektroszkópia.
Fluorimetria Műszerek és alkalmazások
Melyek a fluoreszcencia spektroszkópia előnyei és hátrányai?
Előnyök és hátrányok Mint már jeleztük, ennek a technikának az egyik legfontosabb előnye a nagy érzékenység és specifikusság. A másik a gyors és gyors diagnosztizálási képessége. A fő hátrány az, hogy nem minden vegyület fluoreszkál .
Mi a példa a fluoreszcenciára?
A fluoreszcenciára példa az anthozoan fluoreszcencia (pl. Zoanthus sp.) . A napfény áthalad az anthozoán szövetein, ahol egy részét a fluoreszkáló pigmentek elnyelik, majd újra kibocsátják. Lásd még: biolumineszcencia.
Mi a fluoreszcencia és alkalmazása?
A fluoreszcenciának számos gyakorlati alkalmazása van, többek között ásványtan , gemológia, orvostudomány, kémiai érzékelők (fluoreszcens spektroszkópia), fluoreszcens címkézés, színezékek, biológiai detektorok, kozmikus sugárzás detektálása, vákuumfluoreszcens kijelzők és katódsugárcsövek.
Hol használják a fluoreszcenciát?
Fluoreszcencia, mint eszköz a mikroszkópiában A fluoreszcenciát széles körben alkalmazzák a mikroszkópiában, és fontos eszköze bizonyos molekulák eloszlásának megfigyelésének. A sejtekben a legtöbb molekula nem fluoreszkál. Ezért ezeket fluoreszkáló molekulákkal, úgynevezett fluorokrómokkal kell megjelölni.
Hogyan használják a fluoreszcenciát az orvostudományban?
A fluoreszcens spektroszkópia ígéretes diagnosztikai technikának tűnik gyors és gyors diagnosztikai képességgel. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fluoreszcencia spektroszkópia magas érzékenységet és specifitást mutat, ami ideális diagnosztikai eszközzé teszi az orvosi mikrobiológia területén.
Mi a kapcsolat a gerjesztés és az emissziós hullámhossz között?
Az emissziós spektrum egy energetikai tárgy által kibocsátott spektrum hullámhosszait írja le. A gerjesztési spektrum a fény hullámhosszainak egy tartománya, amely energiát ad a fluorokrómhoz, aminek következtében az hullámhosszú fényt bocsát ki, ez az emissziós spektrum 2 .
Mi a különbség az emisszió és a fluoreszcencia között?
Fluoreszcenciában az emisszió alapvetően azonnali, ezért általában csak akkor látható , ha a fényforrás folyamatosan be van kapcsolva (például UV fények); míg a foszforeszkáló anyagok egy ideig tárolhatják az elnyelt fényenergiát, majd később fényt bocsátanak ki, ami olyan utánfényt eredményez, amely a fény kioltása után is fennmarad...
Miért csökken az energia a fluoreszcens emisszióban?
Mivel a fluoreszcencia emissziós átmenetekhez kapcsolódó energia (lásd az 1-4. ábrákat) jellemzően kisebb, mint az abszorpcióé , a keletkező kibocsátott fotonok kevesebb energiával rendelkeznek, és hosszabb hullámhosszra tolódnak el.
Miért használunk fluoreszcens spektroszkópiát?
A fluoreszcencia spektroszkópia egy spektroszkópiai módszer, amellyel a minta fluoreszcens tulajdonságait a mintában lévő analit koncentrációjának meghatározásával elemzik . Ezt a technikát széles körben alkalmazzák oldatban lévő vegyületek mérésére, és viszonylag könnyen kivitelezhető.
Mi az a három fontos esemény, amely szabályozza a fluoreszcenciát?
A fluoroforok leírásánál és összehasonlításánál általánosan használt három alapvető paraméter a moláris extinkciós együttható (ε), a kvantumhozam (Φ) és a fluoreszcencia élettartama (τ) .
Hogyan észlelhető a fluoreszcencia?
Az UV-detektorok számos molekula jellemzőire támaszkodnak, hogy bizonyos hullámhosszú fénynek kitéve energiát nyeljenek el. ... Amikor ezek az elektronok visszatérnek az alapállapotba, és fényt bocsátanak ki , a folyamatot fluoreszcenciának nevezik. A fluoreszcens detektorok erre a molekuláris tulajdonságra támaszkodnak a detektálás során.
Mi okozza a fluoreszcenciát?
Fluoreszcencia, elektromágneses sugárzás, általában látható fény kibocsátása, amelyet az anyagban lévő atomok gerjesztése okoz, majd szinte azonnal ( körülbelül 10-8 másodpercen belül) újra kisugároznak. A kezdeti gerjesztést általában a beeső sugárzásból vagy részecskékből, például röntgensugárzásból vagy elektronokból származó energia elnyelése okozza.
Miért történik a fluoreszcencia kioltása?
A fluoreszcens kioltás egy fizikai - kémiai folyamat , amely csökkenti a fluoreszcens molekulák által kibocsátott fény intenzitását . Amikor egy molekula elnyeli a fényt, az alkotó atomjaiban lévő elektronok gerjesztődnek, és magasabb energiaszintre kerülnek.
Mi a fluoreszcencia spektroszkópia alapelve?
A fluoreszcens spektroszkópia egy molekulából származó fluoreszcenciát elemzi annak fluoreszcens tulajdonságai alapján . A fluoreszcencia egyfajta lumineszcencia, amelyet a fotonok okoznak, amelyek egy molekulát gerjesztenek, és elektronikus gerjesztett állapotba emelik.
Mi a fluoreszcencia és mi az alkalmazása az orvostudományban?
A fluoreszcencia spektroszkópia egy feltörekvő diagnosztikai eszköz különféle egészségügyi betegségek, köztük a premalignus és rosszindulatú elváltozások kezelésére . A fluoreszcencia spektroszkópia egy noninvazív technika, amelyet sikeresen alkalmaztak nagy érzékenységű és specifitású multiszisztémás rákos megbetegedések diagnosztizálására.
Mire használható a fluorometria?
A fluorométer vagy fluoriméter a látható spektrumú fluoreszcencia paramétereinek mérésére szolgáló eszköz: az emissziós spektrum intenzitása és hullámhossz-eloszlása bizonyos fényspektrummal történő gerjesztést követően. Ezeket a paramétereket arra használják, hogy azonosítsák a specifikus molekulák jelenlétét és mennyiségét a tápközegben.
Mi a fluoreszcencia a Jablonski diagramban?
Fluoreszcencia. Egy másik út, amellyel a molekulák a fotonoktól kapott energiát kezelhetik, egy foton kibocsátása . Ezt fluoreszcenciának nevezik. A Jablonski-diagramon az energiatengelyen lefelé haladó egyenes vonalként jelzi az elektronikus állapotok között.
Mi a biolumineszcencia példa?
A szentjánosbogarak, más néven villámbogarak, a biolumineszcencia egyik leggyakoribb példája. Különleges szervük van, amely kémiai reakció révén fényt állít elő. A szentjánosbogarak villogó fényt használnak a társak vonzására, de már lárvaként is elkezdenek fényt kibocsátani.
Mi a különbség a fluoreszcencia és az abszorbancia között?
Az abszorbancia spektrofotométer közvetlenül méri egy adott hullámhossz mennyiségét, amelyet a minta hígítás vagy vizsgálati előkészítés nélkül elnyel. Összehasonlításképpen a fluoreszcencia analízis megköveteli, hogy a kérdéses mintákat fluoreszcens reagensekkel kössék egy vizsgálati kitben.
Milyen előnyei vannak a fluoreszcens mikroszkópnak?
A fluoreszcens mikroszkópia a biológiai kutatások egyik legszélesebb körben használt eszköze. Ez nagy érzékenységének, specifitásának (az érdeklődésre számot tartó molekulák és struktúrák specifikus jelölésének képessége) és egyszerűségének (más mikroszkópos technikákkal összehasonlítva) köszönhető, és élő sejteken és szervezeteken is alkalmazható.