Miért használják az Amdahl-törvényt?
Pontszám: 4,1/5 ( 46 szavazat )Amdahl törvényét Amdahl érvelésének is nevezik. Arra használják, hogy megtalálják a teljes rendszer várható legnagyobb javulását, ha a rendszernek csak egy része van javítva . Gyakran használják párhuzamos számítástechnikában az elméleti maximális sebesség előrejelzésére több processzor használatával.
Mi az Amdahl-törvény és miért használják?
A számítógép-architektúrában az Amdahl-törvény (vagy Amdahl-érv) egy olyan képlet, amely megadja a feladat végrehajtásának késleltetésének elméleti felgyorsítását rögzített terhelés mellett, amely elvárható egy olyan rendszertől, amelynek erőforrásai javítottak .
Reális-e Amdahl törvénye?
Hasonlóképpen, a mikrobenchmarkok mérik a teljesítményt az elágazás előrejelzésével, és a kód-gyorsítótár nyomása nélkül (amitől a hurok kibontása jobban néz ki, mint amilyen). De ez csak azt jelenti, hogy az s becslése téves az egész program részét képező függvényre, nem azt, hogy Amdahl törvénye pontatlan .
Mi az Amdahl-törvény röviden magyarázza el a matematikai képletét?
Az Amdahl-törvény matematikailag a következőképpen fejezhető ki − Gyorsítás MAX = 1/((1-p)+(p/s)) Gyorsítás MAX = maximális teljesítménynövekedés . s = p teljesítménynövelési tényező a fejlesztések végrehajtása után. p = az a rész, amelyen a teljesítményt javítani kell.
Mi a skálázhatóság Amdahl-törvénye?
Amdahl törvénye kimondja, hogy egy rögzített probléma esetén a gyorsítás felső határát a kód soros törtrésze határozza meg . ... Ennélfogva az elméleti gyorsulás legfeljebb 20-szorosára korlátozódik (ha N = ∞, gyorsulás = 1/s = 20). Így a párhuzamosítás hatékonysága az erőforrások mennyiségének növekedésével csökken.
Amdahl törvénye – Georgia Tech – HPCA: 1. rész
Mi a maximális sebesség az Amdahl-törvény szerint?
A gyorsítást a program szekvenciális (soros) részéhez szükséges teljes idő korlátozza. 10 óra számításnál, ha 9 óra számítást tudunk párhuzamosítani, és 1 órát nem lehet párhuzamosítani, akkor a maximális sebességünk 10-szeresére korlátozódik. Ha a számítógépek felgyorsulnak, maga a sebesség is változatlan marad.
Mi Amdahl és Gustafson törvénye?
Ez a törvény azt mondja ki, hogy a probléma méretének növelése nagy gépeknél megtarthatja a skálázhatóságot a processzorok számához képest . Figyelje meg, hogy ha a munkaterhelést úgy növelik, hogy a processzorok számának növekedésével fix végrehajtási időt tartsanak fenn, a sebesség lineárisan növekszik.
Mi az Amdahl-törvény korlátja?
Mi a határa a program párhuzamos verziójával elérhető gyorsításnak? Az Amdahl-törvény jól ismert korlátja, hogy csak olyan helyzetekben érvényes, ahol a probléma mérete állandó, és a processzorok száma változó (erős skálázhatóság – ezt a fogalmat már tárgyaltuk az 1.1. szakaszban).
Hogyan számítja ki az Amdahl-törvény a sebességet?
Az Amdahl-törvényt is használhatjuk a gyorsítás kiszámításához, vagyis mennyivel gyorsabb az új algoritmus vagy program, mint a régi verzió. ... Gyorsítás = 1 / ( 0,4 / 2 + (1 - 0,4 / 2) / 5) = 1 / ( 0,2 + (1 - 0,4 / 2) / 5) = 1 / ( 0,2 + (1 - 0,2) / 5 ) = 1 / ( 0,2 + 0,8 / 5 ) = 1 / ( 0,2 + 0,16 ) = 1 / 0,36 = 2,77777 ...
Miért pontatlan Amdahl törvénye?
Az Amdahl-törvény ezt nem tudja megjósolni, mert azt feltételezi, hogy a processzorok hozzáadása nem csökkenti az elvégzendő munka teljes mennyiségét , ami a legtöbb esetben ésszerű, de a keresés szempontjából nem. ... A törvény a sebességet a több számítási erőforrás, azaz több processzor hozzáadása befolyásolja.
Mi az univerzális méretezhetőségi törvény?
Az Universal Scalability Law (USL) az Amdahl-törvény kiterjesztése . Ez fedezi a folyamatok közötti kommunikációból adódó többletköltséget. A folyamatok közötti kommunikáció a rendszeren belül több szinten történik: alkalmazásszoftver szinten, köztes szoftver szinten, operációs rendszer szinten és hardver szinten.
Mitől fut párhuzamosan egy Cuda kód?
A CUDA Architecture más megközelítést alkalmaz, amikor a „streaming multiprocessors” (SM) gyűjteménye ugyanazt az utasításkészletet hajtja végre, beleértve az elágazási feltételeket több szálon az adatok különböző régióiban. ... 21 szál dolgozik párhuzamosan ebben az elméleti GPU-ban.
Az összes algoritmus párhuzamosítható?
Sajnos ennek az ellenkezője nem mindig igaz: egyes párhuzamos számítógépek nem képesek hatékonyan végrehajtani az összes algoritmust , még akkor sem, ha az algoritmusok sok párhuzamosságot tartalmaznak. A tapasztalat azt mutatja, hogy nehezebb egy általános célú párhuzamos gépet építeni, mint egy általános célú szekvenciális gépet.
Hogyan számolhatom ki a sebességemet?
Az n CPU alkalmazásából nyert gyorsulás, Speedup(n), az egy CPU-s végrehajtási idő és az n-CPU párhuzamos végrehajtási idő aránya: Speedup(n) = T(1)/T(n) . Ha egy program egy CPU-s végrehajtási idejét 100 másodpercben méri, és a program 60 másodperc alatt fut le 2 CPU-val, akkor a Speedup(2) = 100/60 = 1,67.
Mi az elérhető maximális sebesség?
Maximálisan elérhető gyorsulás egy folyamat alatt, feltételezve, hogy tetszőleges számú folyamat áll rendelkezésre. A lehető legnagyobb sebesség eléréséhez szükséges minimális folyamatok száma. A maximálisan elérhető gyorsulás, ha a folyamatok száma 2-re, 4-re és 8-ra van korlátozva .
Mik a gyorsítás korlátai?
Minden processzorhoz korlátozott mennyiségű gyorsabb memória csatlakozik, amelyet gyorsítótárnak neveznek . Több processzor használata nagyobb összmennyiséget jelenthet ebből a gyorsabb memóriából, és talán a párhuzamos program hatékonyabban tudja használni, mint egy szekvenciális program számára elérhető kisebb mennyiség.
Hogyan számítod ki a maximális sebességet?
T = 1 / ((1-P) + 0(N) + (P/N)) , ahol a 0(N) azt a szinkronizálási erőfeszítést jelöli, amely a számítási csomópontok számának növekedésével növekszik.
Mi a különbség Amdahl törvénye és Gustafson törvénye között?
Amdahl törvénye feltételezi, hogy a számítási követelmények változatlanok maradnak a megnövekedett feldolgozási teljesítmény miatt. ... Gustafson ezzel szemben azzal érvel, hogy a nagyobb számítási teljesítmény az adatok alaposabb és teljesebb elemzését eredményezi: pixelenként vagy egységenként, nem pedig nagyobb léptékben.
Mi a gyenge skálázás?
A gyenge skálázást úgy határozzák meg, hogy a megoldási idő hogyan változik a processzorok számától függően egy processzoronkénti rögzített problémaméret esetén .
Mi az a gyorsító tényező?
A számítógép-architektúrában a gyorsítás egy olyan szám, amely két, ugyanazt a problémát feldolgozó rendszer relatív teljesítményét méri . Technikai szempontból ez egy két hasonló architektúrán, különböző erőforrásokkal végrehajtott feladat végrehajtási sebességének javítása.
Moore törvénye?
A Moore-törvény Gordon Moore felfogására hivatkozik, miszerint a tranzisztorok száma egy mikrochipen kétévente megduplázódik , bár a számítógépek költsége felére csökken. Moore törvénye kimondja, hogy számíthatunk arra, hogy számítógépeink sebessége és képessége párévente nő, és kevesebbet fogunk fizetni értük.
Hogyan számítja ki a csővezeték sebességét?
Gyorsítás = Csővezeték mélysége / 1 + Csővezeték leállási ciklusok utasításonként .
Mi az a többmagos rendszer?
A többmagos olyan architektúrára utal, amelyben egyetlen fizikai processzor egynél több processzor maglogikáját tartalmazza . ... Ezt a technológiát leggyakrabban többmagos processzorokban használják, ahol két vagy több processzorchip vagy mag fut egyidejűleg egyetlen rendszerként.