Az alábbiak közül melyik nem jellemző a kemiszorpcióra?
Pontszám: 4,1/5 ( 22 szavazat )Az alábbiak közül melyik nem jellemző a kemiszorpcióra? Ez visszafordíthatatlan .
Melyik nem jellemző a kemiszorpcióra?
A kemiszorpció exoterm folyamat, és a folyamatot hőmérséklet-emelkedés kíséri. A kemiszorpciós folyamat alacsony hőmérsékleten lassan megy végbe, és nagyobb sebességgel megy végbe a nyomás növekedésével. Így a kemiszorpció nem képez többmolekuláris rétegeket . Ezért a helyes válasz a D lehetőség.
Az alábbiak közül melyik jellemző a kemiszorpcióra?
A kemiszorpció exoterm folyamat, és a folyamatot hőmérséklet-emelkedés kíséri. A kemiszorpciós folyamat alacsony hőmérsékleten lassan megy végbe, és nagyobb sebességgel megy végbe a nyomás növekedésével. A kemiszorpciós folyamat kémiai kötések képződésével jár, ezért az entalpia magas.
Az alábbiak közül melyik nem jellemző a kemiszorpciós jelenségre?
Ez visszafordíthatatlan .
Az alábbiak közül melyik nem megfelelő a kemiszorpció szempontjából?
Ha a kémiai erők a gázmolekulákat az adszorbens felületén tartják, az adszorpciót kémiai adszorpciónak (kemiszorpciónak) nevezzük. A kemiszorpció visszafordíthatatlan.
Az alábbiak közül melyik nem jellemző a kemiszorpcióra?
Az alábbiak közül melyik igaz a kemiszorpcióra vonatkozóan?
A kemiszorpció magában foglalja a monomolekuláris réteg kialakulását . Természetében irreverzibilis, és magas adszorpciós entalpiával jár, azaz 50–400 kJ/mol. Kedvező a nagy nyomás, de nem csökken a nyomás csökkenésével. Így elmondható, hogy a kemiszorpció független a nyomástól.
Melyek a fiziszorpció jellemzői?
Fizikai adszorpció vagy fiziszorpció A fiziszorpció jellemzői: Nincs specifikusság, mivel bármilyen gáz adszorbeálható a felületen . Megfigyelték , hogy az erősen cseppfolyósítható gázok fizikailag erősebben adszorbeálódnak. Természetében reverzibilis, és a nyomástól és a hőmérséklettől is függ.
Melyik adszorpciós jellemző a rossz?
Az adszorpció entalpia- és entrópiaváltozása egyaránt negatív.
Az alábbiak közül melyik példa az adszorpcióra?
Teljes válasz: > Víz szilikagélen az adszorpció példája. A szilikagél felületén vízmolekulák maradnak.
Mi a helyes fizikai adszorpció?
A fizikai adszorpció a gázok folyadékká kondenzációjához hasonlít, és a szilárd adszorbens és az adszorbens molekulák közötti fizikai vagy van der Waals vonzási erőtől függ. A fizikai adszorpcióban nincs kémiai specifikusság, minden gáz hajlamos adszorbeálódni bármely…
Miért specifikus a kemiszorpció a természetben?
A kemiszorpció a természetben nagyon specifikus, mivel a molekulákat kémiai kötésen keresztül tartják a szilárd felületen . Mert pl. Az oxigén adszorbeálódik a fémeken az oxidképződés miatt, és a hidrogén is adszorbeálódik a fémeken a hidridképződés miatt. ... Csak fémen adszorbeálódnak, ezért a kemiszorpció specifikus.
Melyik nem jellemző a fiziszorpcióra?
Csak akkor fordul elő, ha kötés képződik az adszorbens és az adszorbens molekulák között. Nagy adszorpciós entalpiája van, 40-400 kJ/mol. Monomolekuláris réteget képez. Ezért a C lehetőség nem jellemző a kemiszorpcióra.
Mit értesz kemiszorpció alatt?
A kemiszorpció egy kémiai adszorpciós folyamat , amelyet egy szabad felületen végbemenő reakció idéz elő, amely elektronikus kötést hoz létre a felület és az adszorbátum között. A kémiai reakció során az adszorbens felületen különálló kémiai faj jön létre, amely a kötés létrejöttét idézi elő.
Az alábbiak közül melyik nem jellemző az anyagra?
Az anyagnak nincs tehetetlensége .
A kemiszorpció reverzibilis vagy irreverzibilis?
A kemiszorpció visszafordíthatatlan folyamat , amely a magas nyomást részesíti előnyben.
Az alábbiak közül melyik nem jellemző a szilárd testre?
A D lehetőség egyike sem a fentiek közül. Az egyéb lehetőségek tárgyalásából arra a következtetésre jutunk, hogy a határozott állapot, a merevség és a határozott térfogat a szilárd anyag tulajdonságai. Ez az opció az abszolút válasz erre a kérdésre, mivel az A, B, C opciók a szilárd test tulajdonságai.
Milyen példák vannak az abszorpcióra?
Az abszorpciót úgy definiálják, mint azt a folyamatot, amikor egy dolog egy másik dolog részévé válik, vagy valami eláztatás folyamata, akár szó szerint, akár átvitt értelemben. A felszívódásra példa a kiömlött tej papírtörlővel való felitatása.
Az ammónia érintkezik a víz adszorpciójával?
Víz jelenlétében az ammónia vízhez képest nagyobb kötési energiája (adszorpciós erőssége) miatt az ammónia helyettesíti a vizet a telítetlen Cu 2 + fémcentrumokban. ... A víz és az ammónia közötti hidrogénkötés erősíti a fém-ammónia kölcsönhatást a kooperatív kölcsönhatások következtében.
Az alábbiak közül melyik példa az abszorpciós indikátorra?
Az eozin egy példa az abszorpciós indikátorra.
Melyik adszorpciós jellemző a helyes?
Az adszorpció spontán . Az adszorpció a hőmérséklet emelkedésével nő. A szilárd anyagokon történő adszorpció reverzibilis.
Az alábbiak közül melyik jellemző az adszorpcióra?
Az adszorpció a felületi energia következménye. Az atomok közötti kötés természete a fiziszorpciónak köszönhető, amely a gyenge van der Waals-erőre vagy a kemiszorpcióra jellemző, amely a kovalens kötésre jellemző. Ez elektrosztatikus vonzás miatt is előfordulhat.
Az alábbi jellemzők közül melyik nem megfelelő a fizikai adszorpcióhoz?
Az alábbi jellemzők közül melyik nem megfelelő a fizikai adszorpcióra? Megoldás: A fizikai adszorpció a hőmérséklet csökkenésével növekszik, mivel a könnyen cseppfolyósítható gázok többet tudnak felszívódni. Tehát az A lehetőség hamis állítás.
Mi a fiziszorpció, mondjon példát?
A fiziszorpcióra példa a gázok, például hidrogén, nitrogén stb. adszorpciója alacsonyabb hőmérsékleten az adszorbens, például a szén felületén . A fiziszorpció az adszorbens felületétől függ. ... Például a finom eloszlású fémek és porózus anyagok nagy felülettel rendelkeznek.
Miért többrétegű a fiziszorpció és miért egyrétegű a kemiszorpció?
Válasz: a fizikai adszorpció többrétegű, míg a kemiszorpció egyrétegű. A fizikai adszorpció az adszorbens és az adszorbens közötti intermolekuláris vonzó erők miatt következik be. ... mivel kemiszorpcióban; kémiai kötések jönnek létre az adszorbált és adszorbens molekulák között.