Miért tudja a kén kiterjeszteni az oktettjét?
Pontszám: 4,9/5 ( 69 szavazat )A kénnek vannak elektronjai 3s-ban és 3p-ben, de van egy további 3d alhéja is, ami jelenleg üres. Párosított elektronjait gerjesztheti erre az üres pályára , szétterítve őket, így most mindegyik kötést tud kialakítani, és egy oktettet 12 elektronra tágít.
Hogyan tágítja ki a kén oktettjét?
Mivel a kénnek több mint 8 elektronja van, azt mondjuk, hogy "kibővíti az oktettet". A kénnek még egy elektronpárja van a 3s-os alhéjában, így még egyszer gerjesztésen megy keresztül, és egy másik üres 3d-s pályára helyezheti az elektront.
Miért lehet a kénnek több mint 8 vegyértékelektronja?
Ellentétben az 1. és 2. periódusból származó atomokkal, amelyeknek csak az s és p pályája van (összesen 8 vegyértékelektron), az olyan atomoknak, mint a foszfor, a kén és a klór több mint 8 elektron lehet, mivel nem korlátozódnak az s és p pályákra, és rendelkeznek ad pálya a kötéshez szükséges további elektronok számára .
Képezhet-e a kén kiterjesztett oktettet?
Az oktettszabály bizonyos elemekkel „kibővíthető” a harmadik fő energiaszinten és azon túl található d-pályák felhasználásával. A kén, a foszfor, a szilícium és a klór gyakori példák azokra az elemekre, amelyek kiterjesztett oktettet alkotnak.
Miért szegi meg a kén az oktettszabályt?
A kén megsértheti az oktett szabályt , mert "üres D pályája" van. Van más információ, amit a periódusos rendszer nem közöl?
Kivételek az oktett szabály alól
Mi a három kivétel az oktett szabály alól?
Az oktett szabály alól azonban van három általános kivétel: Páratlan számú elektront tartalmazó molekulák, például NO ; Molekulák, amelyekben egy vagy több atom nyolcnál több elektront tartalmaz, mint például az SF 6 ; és. Olyan molekulák, mint a BCl 3 , amelyekben egy vagy több atom nyolcnál kevesebb elektront tartalmaz.
Mely elemek szeghetik meg az oktettszabályt?
A hidrogénnek, a berilliumnak és a bórnak túl kevés elektronja van ahhoz, hogy oktettet alkossanak. A hidrogénnek csak egy vegyértékelektronja van, és csak egy hely, ahol kötést képezhet egy másik atommal. A berilliumnak csak két vegyértékatomja van, és csak két helyen tud elektronpár kötést kialakítani.
Miért nem lehet az oxigénnek kitágult oktettje?
Az oxigénnek nincs üres pályája a 2-es kvantumban , így nem tudja gerjeszteni és „teríteni” az elektronjait, így nem kötheti meg őket kiterjesztett oktett kialakítására.
Kaphatok bővített nyolcast?
Az oktettszabály bizonyos elemekkel „kibővíthető” a harmadik fő energiaszinten és azon túl található d-pályák felhasználásával. A kén, a foszfor, a szilícium és a klór gyakori példák azokra az elemekre, amelyek kiterjesztett oktettet alkotnak.
Miért nem tud az oxigén tágítani az oktettt?
A foszfornak gyakran 5 pályája van (10 elektron), a kénnek pedig gyakran 6 pályája (12 elektron), mert ezek a harmadik periódusban vannak, de a nitrogénnek és oxigénnek soha nem lehet kitágult oktettje , mert a második periódusban vannak, és nincs olyan, hogy egy 2d pálya .
Miért tud a foszfor 5 kötést létrehozni?
Egyszerű válasz: hibridizáció . A foszfornak mindössze három további elektronra van szüksége ahhoz, hogy teljes, nyolc vegyértékhéjat kapjon, de észreveheti, hogy valójában öt vegyértékelektronja van, tehát elméletileg ezek mindegyike kötődhet.
Miért lehet a jódnak 10 elektronja?
Tehát a jód ezeket az összes elektront felhasználhatja kémiai kötésben : 2-t az 5s-ben, 5-öt az 5p-ben és legfeljebb 10-et a 4d-ben, bár csak 4-et kell használnia 4d-elektronjaiból a kötés létrehozásához ebben a molekulában. Ezért több mint 8 elektron vehet részt a kötésben.
Az oxigén követi az oktett szabályt?
Oktett szabály: Az a koncepció, hogy a szenet, nitrogént, oxigént és fluort tartalmazó vegyületek stabilabbak, ha ezek az atomok nyolc vegyértékelektronnal rendelkeznek. Ha az egyik atomnak kevesebb mint nyolc vegyértékelektronja van, akkor nyitott oktettje van. ... Ebben a molekulában minden szén-, nitrogén-, oxigén- és fluoratomnak van egy teljes oktettje.
Miért sérti meg a BCl3 az oktett szabályt?
A BCl3 nem engedelmeskedik oktett szabálynak . Ez egy elektronhiányos molekula. Mivel csak három elektronon osztozik a klóratommal. Molekulaképződés után a bórnak csak hat elektronja van, azaz három klóratomból és három saját elektronból áll. ... míg a fluormolekula egy elektron megosztásával oktettet ér el.
Miért kivétel a hélium és a hidrogén az oktettszabály alól?
A fő kivétel a szabály alól a hidrogén, amely akkor a legalacsonyabb energiája, ha két elektron van a vegyértékhéjában. A hélium (He) abban hasonlít, hogy az egyetlen vegyértékhéjában is csak két elektron számára van hely. ... Ezért ezek az elemek akkor a legstabilabbak, ha két elektronjuk van.
Mely elemeknek soha nem szabadna kiterjesztett oktettjei?
Ilyen elemek a hidrogén, hélium, lítium, berillium, bór, szén, nitrogén, oxigén, fluor és neon. Azok az elemek, amelyeknek nem lehet kiterjesztett oktettje: hidrogén, hélium, lítium, berillium, bór, szén, nitrogén, oxigén, fluor és neon.
Miért bővítheti a Xenon az oktettjét?
Miért bővítheti a Xenon az oktettjét? Ez azért lehetséges, mert a xenon egy nagy atom, amelynek vegyértékelektronjai messze vannak az atommagjától (az őt megelőző nemesgázokhoz képest), a fluor pedig elég elektronegatív ahhoz, hogy elvonja a xenon vegyértékelektronjait, lehetővé téve egy kiterjesztett oktett kialakulását.
Miért tud a kén 6 kötést kialakítani, míg az oxigén nem?
A kénnek 6 valance elektronja van, így a VBT szerint maximum 6 kovalens kötést tud kialakítani. Ugyanez a helyzet az oxigénnel, de legfeljebb 3 kovalens kötést tud kialakítani. Ennek oka az üres d-pályák elérhetősége a kénben , amelyek az oktetten kívül további elektronokat is képesek befogadni. Így a kén SF6-ot képez.
A kén fém vagy nemfém?
A nemfémes kémiai elem , a kén, a 3216S, amelyet a Genesis kénkőként említ, és Lavoisier elemként azonosítja, a tizedik legelterjedtebb elem az univerzumban és az ötödik leggyakoribb elem a Földön.
Mi az a stabil oktett szabály?
Oktett szabály. Stabil elrendeződésről van szó , ha az atomot nyolc elektron veszi körül . Ezt az oktettet saját elektronok és néhány közös elektron alkothatja. Így az atom addig folytat kötéseket, amíg egy elektronoktett létre nem jön.
Mi sérti az oktett szabályt?
Az oktett szabályt megsértik, ha egy kötött atom vegyértékhéjában nyolcnál kevesebb vagy több vegyértékelektron van . ... A periódusos rendszerben a szilícium utáni nemfémek „kibővíthetik oktettjüket”, és több mint nyolc vegyértékelektronnal rendelkeznek a központi atom körül.
Az alábbi oktettszabályok közül melyik sérül meg?
Az oktett szabály három megsértése van: a páratlan elektronmolekulák, az elektronhiányos molekulák és a kiterjesztett vegyértékű héjmolekulák .
Mi az oktett szabály példával?
A kémiában az oktett szabály megmagyarázza, hogy a különböző elemek atomjai hogyan kombinálódnak molekulákká. ... Egy kémiai képletben az oktett szabály erősen szabályozza a molekula egyes elemeihez tartozó atomok számát ; például a kalcium-fluorid CaF2, mert két fluoratom és egy kalcium megfelel a szabálynak.
Hogyan számolod az oktettet?
Minden atomot egyetlen kötéssel (egy elektronpárral) kössünk a központi atomhoz. Vonjuk ki a kötő elektronok számát az összesből . Oszd el a fennmaradó elektronokat magányos párokként a terminális atomokon (a hidrogén kivételével), így minden atom körül egy oktettet kell alkotni. Helyezze az összes megmaradt elektront a központi atomra.
Mit jelent az oktett?
Az oktett egy digitális információ egysége a számítástechnikában és a távközlésben , amely nyolc bitből áll. A kifejezést gyakran használják, ha a bájt kifejezés esetleg nem egyértelmű, mivel a bájtot a történelem során különféle méretű tárolóegységekre használták. A nyolc bitre vonatkozó octad(e) kifejezés már nem elterjedt.