Ki a felelős a tájékoztatóban szereplő téves állításokért?
Pontszám: 4,5/5 ( 18 szavazat )A téves állításért az a személy felel, aki a tájékoztatót aláírta és ahhoz hozzájárult . A tájékoztató hibás állításáért az a személy vonható felelősségre, aki a társaság ügyeinek egészét vagy lényegében egészét irányította, ha a tájékoztatót aláírta, és ehhez hozzájárult.
Ki nem felelős a tájékoztatóban szereplő téves állításokért?
A téves állítások elleni védekezés Bár ezeknek a személyeknek az alábbi védekezési módok állnak rendelkezésére: 1. Hozzájárulás visszavonása: Nem vonható felelősségre az, aki hozzájárult ahhoz, hogy igazgatóvá váljon , ha bizonyítja, hogy hozzájárulását a tájékoztató kiadása előtt visszavonta, és az nem került kiadásra. felhatalmazása vagy beleegyezése.
Ki a felelős a tájékoztatóban szereplő valótlan állításért?
A társasági törvény 35. §-a rendelkezik a polgári jogi felelősségről a tájékoztató hibás állításaiért. A 36. §-a szerint a kártérítésre kötelezettek közé tartoznak a társaság tájékoztató kiállításának időpontjában lévő igazgatói, valamint a promóciós szervezők, többek között minden olyan személy számára, akit veszteség vagy kár érte.
Ki a felelős a tájékoztatóért?
A kibocsátón kívüli személyek Ha az ajánlattevő nem a kibocsátó, akkor a tájékoztatóért az ajánlattevő (részvényajánlat esetében pedig a tájékoztató közzétételekor annak megfelelő igazgatói) a felelős (PR 5.5. 3R(2). (d) és PR 5.5.
Milyen felelősséget ír elő a tájékoztatóban szereplő hibás állításért a Gt. 35. szakasza?
Polgári felelősség a tájékoztató hibás állításaiért. e. a 26. § (5) bekezdésében említett szakértő, a 36. § alapján bárkit kiszabható büntetés sérelme nélkül köteles kártérítést fizetni minden olyan személynek, aki ilyen veszteséget vagy kárt szenvedett el.
FELELŐSSÉG A TÁJÉKOZTATÓBAN VONATKOZÓ HELYTELEN NYILATKOZATOKÉRT || 2013. VÁLLALATI TÖRVÉNY || ELMÉLET GURU ||
Mi a polctájékoztató érvényességi ideje?
Polc tájékoztató – A polcról szóló tájékoztatót a 2013. évi társasági törvény 31. szakasza tartalmazza. ... A társaságnak biztosítania kell a tájékoztató érvényességi idejét, amely nem lehet hosszabb egy évnél . Az érvényességi idő az első ajánlat kezdetével kezdődik. A további ajánlatokról nincs szükség tájékoztatóra.
Alkalmazható-e a 42. szakasz magánvállalkozásokra?
2013. évi társasági törvény 42. szakasza – Értékpapír-jegyzési ajánlat vagy felhívás zártkörű kibocsátásra. [2] [(1) A társaság az e szakaszban foglaltakra figyelemmel értékpapír zártkörű kibocsátását is végrehajthatja . ... Feltéve, hogy a zártkörű kibocsátási ajánlat és jelentkezés nem jár lemondási joggal.
Milyen jogi következményekkel jár a tájékoztató hibás állítása?
Ha a tájékoztató valótlan állítást tartalmaz, minden olyan személy, aki a kibocsátást engedélyezte , Rs-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 50.000 vagy 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy mindkettővel .
Mit jelent a tájékoztató hibás állítása?
Minden téves vagy félrevezető állítás szerepel a tájékoztatóban, akkor azt téves állításnak nevezzük a tájékoztatóban. A közvélemény félrevezetésére alkalmas tény minden olyan feltüntetése vagy elhagyása is téves állításnak minősül. ... Ahhoz, hogy hivatkozhassunk rá, egy létező tényben téves állításnak kell lennie.
Mi az a félrevezető tájékoztató?
Félrevezető tájékoztató: Nem tartalmazhat tényként olyan ügyet vagy dolgot, amely nem így van . ... Ahhoz, hogy egy tájékoztatót „félrevezető tájékoztatónak” lehessen nevezni, lényeges tényeket kell hamisan bemutatni, nem pedig jogot vagy véleményt.
Mi az igazgatók jogi helyzete?
Az igazgató a Társaság ügynöke a társaság üzleti tevékenységének lebonyolítására . A társaság igazgatói vagyonkezelői viszonyban állnak a társasággal, valamint a részvényesekkel, amikor egy társaság ügynökeként vagy tisztségviselőjeként jár el.
Mi a valótlan állítás a tájékoztatóban?
Az 1956. évi társasági törvény 65. §-a szerint a tájékoztatóban valótlan állítás azokra az állításokra vonatkozik, amelyek a részvények vagy kötvények összegére vonatkozó gátlástalanságot érvényesítenek, és a különböző rendelkezések összege között mulasztás mutatkozott .
Mit értesz valótlan állítás alatt?
Valótlan állítás: minden valótlan állítás vagy állítólagos valótlan állítás, vagy a regisztrációs nyilatkozatban közölni kívánt lényeges tény feltüntetésének elmulasztása vagy állítólagos mulasztása, tekintettel annak körülményeire, amelyek között nyilatkoztak. , nem félrevezető.
Melyek a tájékoztatóban szereplő hibás állítás következményei és jogorvoslati lehetőségei?
A büntetőjogi felelősség jogorvoslati lehetőségei 2 évig terjedő szabadságvesztés vagy Rs. 50 000 pénzbírságot kell fizetnie a félrevezető embereknek. 2. Aki tudatosan téves állítást adott ki, 5 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy Rs pénzbüntetéssel büntetendő.
Mi a polgári jogi felelősség?
Az ok eldöntése során a terheltet a büntetőjogi felelősségéből következő polgári jogi felelősségét ki kell jelenteni, mert minden bűncselekményért vagy vétségért büntetőjogilag felelős személy is polgári jogi felelősséggel tartozik, és a bíróság köteles a kártérítés mértékét megállapítani. kártérítés az előírt határidőn belül...
Milyen jogai vannak a társaság tagjainak?
A tagok jogai Az ülésekről való értesítéshez, a részvételhez, a vitában való részvételhez és az üléseken szavazáshoz való jog . A részvények átruházásának joga [köztársasági társaságok esetén]. A társaság éves beszámolójának másolatának beszerzésének joga.
Mit jelent a tájékoztató?
A tájékoztató az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) által megkövetelt és ott benyújtott formális dokumentum, amely részleteket tartalmaz a nyilvános befektetési ajánlatokról. Részvények, kötvények és befektetési alapok kínálásához tájékoztatót nyújtanak be.
A polc tájékoztató?
A polcra vonatkozó tájékoztató egyfajta tájékoztató, amelyet olyan társaságok bocsátanak ki, amelyek több kötvénykibocsátást bocsátanak ki forrásbevonás céljából . A tájékoztató olyan hirdetmény, hirdetés vagy bármely más dokumentum, amely értékpapírok jegyzésére hívja fel a nyilvánosságot. A részvénytársaságoknak az értékpapírok kibocsátása előtt tájékoztatót kell kiadniuk.
Mi a vörös hering tájékoztatója és a teljes tájékoztató?
A red herring tájékoztató, mint első vagy előzetes tájékoztató, egy vállalat (kibocsátó) által értékpapírok (akár részvények, akár kötvények) nyilvános forgalomba hozatala során benyújtott dokumentum . ... A végleges tájékoztatót ezt követően haladéktalanul át kell adni a vevőnek.
Mi az aranyszabály a tájékoztató összeállításánál, amely megvizsgálja a tájékoztatóban szereplő valótlan állítások joghatásait?
Az „Aranyszabály” szerint a társasági tájékoztató elkészítésekor a következőket kell szem előtt tartani: A tájékoztatónak a cég profiljának őszinte nyilatkoznia kell ; a tájékoztatóban nem lehet félrevezető, félreérthető vagy téves hivatkozás a társaságra.
Mi a tájékoztató jelentősége?
Befektetőként fontos, hogy a lehető legtöbb információhoz jusson egy befektetésről, mielőtt pénzt fektet bele . Számos cég által benyújtott dokumentumok egyike a tájékoztató. A tájékoztató tájékoztatást ad a befektetésről, és segít megalapozott döntést hozni befektetőként.
Kibocsáthat-e egy társaság bónuszrészvényt a nyereség aktiválása nélkül?
Feltéve, hogy az eszközök átértékelésével keletkezett tartalékok aktiválásával nem lehet bónuszrészvényt kibocsátani. a) cikkei felhatalmazzák; b) az Igazgatóság javaslatára a társaság közgyűlése felhatalmazást kapott; [...] (3) A bónuszrészvények nem adhatók ki osztalék helyett.
Mi a társasági törvény 42. szakasza?
Az 1956. évi társasági törvény 42. szakasza. 42. Holdingtársasági tagság . (1) Az e pontban említett esetek kivételével a társasági szerv nem lehet tagja a holdingtársaságának, és a társasági részesedésnek a leányvállalatára történő átruházása vagy átruházása semmis.
Mennyi lehet a befektetők maximális száma egy zártkörű kibocsátásban?
Nyilvános társaság vagy zártkörű társaság zártkörű kibocsátással bocsáthat ki részvényeket. A zártkörű kibocsátás egy pénzügyi évben legfeljebb 50 fő vagy ennél nagyobb létszámmal történhet, kivéve (a) minősített intézményi vevő (QIB)(b) munkavállalókat a részvényopciós programban a 2013. évi társasági törvény 62. szakasza (1) bekezdésének b) pontja értelmében.
Mi az a 2013. évi társasági törvény 23. szakasza?
23. § (1) A nyilvános társaság e rész rendelkezéseinek betartásával értékpapírokat bocsáthat ki (a) tájékoztató útján (a továbbiakban: nyilvános ajánlattétel) ; vagy b) zártkörű kibocsátás útján, e fejezet II. részében foglalt rendelkezések betartásával; vagy (c) részvénykibocsátással vagy bónuszkibocsátással…