Melyik írja le legjobban a megalapozott elméleti módszert?
Pontszám: 4,5/5 ( 30 szavazat )A Grounded Theory (GT) egy strukturált, ugyanakkor rugalmas módszertan. Ez a módszer akkor megfelelő, ha egy jelenségről keveset tudunk; a cél egy olyan magyarázó elmélet létrehozása vagy felépítése, amely feltár egy, a kutatás lényegi területéhez tartozó folyamatot .
Az alábbiak közül melyik írja le a megalapozott elméletet?
A megalapozott elmélet az adatok összegyűjtését és elemzését foglalja magában. Az elmélet tényleges adatokon „alapozott”, ami azt jelenti, hogy az elméletek elemzése és fejlesztése az adatok összegyűjtése után történik. Glaser & Strauss vezette be 1967-ben, hogy legitimálja a kvalitatív kutatást.
Mik azok a megalapozott elméleti módszerek?
A megalapozott elmélet (GT) egy olyan kutatási módszer, amely elméletek létrehozására irányul ,1 amely szisztematikusan összegyűjtött és elemzett adatokon „alapul”. 2 Olyan dolgok feltárására használják, mint a társadalmi kapcsolatok és a csoportok viselkedése, amelyeket társadalmi folyamatoknak neveznek.
Mi a megalapozott elméleti megközelítés a kutatásban?
"A megalapozott elmélet szisztematikus induktív módszereket jelent az elméletfejlesztést célzó kvalitatív kutatás lefolytatására ... Ezek az elemzések fókuszált, elvont, fogalmi elméleteket nyújtanak, amelyek megmagyarázzák a vizsgált empirikus jelenségeket.
Mi áll a megalapozott elmélet középpontjában?
A megalapozott elmélet az adatgyűjtésre, valamint az elemzési ötletek ellenőrzésére és fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ezért a megalapozott elmélet eszközöket kínál az elemzésen belüli erős bizonyítékok felépítéséhez és a folyamatok magyarázatához.
5.5 Megalapozott elmélet | Kvalitatív módszerek | Kvalitatív elemzés | UVA
Milyen funkciói vannak a megalapozott elméletnek?
A megalapozott elméletnek további jelentősége van, mivel: Explicit, szekvenciális iránymutatást ad a kvalitatív kutatás elvégzéséhez . Konkrét stratégiákat kínál a lekérdezés analitikus fázisainak kezelésére. Módszereket biztosít az adatgyűjtés és -elemzés ésszerűsítésére és integrálására.
Mikor használná a megalapozott elméletet?
A Grounded Theory (GT) egy strukturált, ugyanakkor rugalmas módszertan. Ez a módszer akkor megfelelő, ha egy jelenségről keveset tudunk; a cél egy olyan magyarázó elmélet létrehozása vagy felépítése, amely feltár egy, a kutatás lényegi területéhez tartozó folyamatot .
Milyen előnyei vannak a megalapozott elméletnek?
- A megalapozott elmélet azonosítani tudja a tudás helyzetét, valamint a gyakorlat esetlegességét.
- A megalapozott elmélet „vastag leírást ad, amely elismeri a konfliktusos és ellentmondásos területeket.
- A megalapozott elmélet jobban meghatározza, mi történik valójában.
Hány ember vesz részt a megalapozott elméletben?
Az Archives of Sexual Behavior politikája az lesz, hogy betartja azt az ajánlást, hogy a mélyinterjúkat alkalmazó megalapozott elméleti tanulmányokban a telítettség és a redundancia eléréséhez 25–30 résztvevő minimális mintaszám.
Miben különbözik a megalapozott elmélet a többi kvalitatív kutatástól?
A megalapozott elmélet abban különbözik a kvalitatív tartalomelemzéstől vagy a tematikus elemzéstől, hogy megvan a maga jellegzetes eljáráskészlete, beleértve az elméleti mintavételt és a nyílt kódolást . Ezzel szemben a másik kettő eljárásai nincsenek ugyanolyan részletességgel meghatározva.
Mi a különbség a fenomenológia és a megalapozott elmélet között?
A fenomenológiát elsősorban a vizsgált alanyok "megélt tapasztalatai" érdeklik, vagyis saját tapasztalataik szubjektív megértését. ... A megalapozott elmélet a tapasztalatokat és a lehető legtöbb egyéb adatforrást vizsgálja, hogy objektívebben megértse a vizsgálat tárgyát.
Hogyan elemzi a megalapozott elméleti adatokat?
A megalapozott elméleten alapuló elemzés során a kutató általában a következőképpen elemzi az adatokat: ismétlődő témák megtalálása az adatok alapos áttekintésével; a felmerülő témák kódolása kulcsszavakkal és kifejezésekkel; a kódok hierarchikus fogalmakba csoportosítása; majd a fogalmak kategorizálása kapcsolatokon keresztül...
Mi nem megalapozott elmélet?
A megalapozott elmélet nem: a nyers adatok bemutatása , vagy a képlettechnikák tökéletes vagy rutin alkalmazása az adatokra. ... Ez nem elméleti tesztelés, tartalom vagy szó számít.
Mi a kódolás a megalapozott elméletben?
A kódolás a megalapozott elméleti módszertanban a fogalmi absztrakció folyamata azáltal, hogy általános fogalmakat (kódokat) rendelünk az adatok egyedi előfordulásaihoz . Néhány (nem feltétlenül az összes) adat összegyűjtése után megkezdődhet az értékelési folyamat.
Mi a fenomenológiai vizsgálat leírása?
Egy fenomenológiai tanulmány azt vizsgálja, hogy mit tapasztaltak az emberek, és a jelenségekkel kapcsolatos tapasztalataikra összpontosít . Mivel a fenomenológia erős filozófiai alapokon nyugszik, javasoljuk, hogy a kutatás megkezdése előtt tanulmányozza át olyan kulcsfontosságú gondolkodók írásait, mint Husserl, Heidegger, Sartre és Merleau-Ponty.
Mi az a Charmaz-alapú elmélet?
A megalapozott elmélet egy általános módszertan, amely szisztematikus iránymutatásokat tartalmaz az adatok összegyűjtésére és elemzésére a középtávú elmélet létrehozásához . ... Az elemzési folyamat adatok kódolásából áll; elméleti kategóriák fejlesztése, ellenőrzése és integrálása; és elemző narratívák írása a vizsgálat során.
Melyek a megalapozott elmélet fő jellemzői?
A megalapozott elmélet meghatározó jellemzői a következők: egyidejű részvétel az adatgyűjtésben és -elemzésben, analitikus kódok és kategóriák felépítése adatokból (nem előre kitalált logikai hipotézisekből), a konstans összehasonlító módszer/elemzés alkalmazása, amely magában foglalja az összehasonlítások elvégzését az összes lépésben . ..
Hogyan veszel mintát a megalapozott elméletben?
A megalapozott elméleti vizsgálatokban az elméleti mintavétel az adatgyűjtés előrehaladtával történik . Miután a kutató beazonosította a kutatási témát és a kérdést, egy kis maroknyi embert meginterjúvolt egy kritériumrendszer alapján (hasonlóan a céltudatos mintavételhez). Aztán interjút készítenek azokkal az emberekkel.
Mekkora az ideális mintanagyság egy megalapozott elméletben?
Ezek az eredmények arra késztették a szerzőket, hogy a kvalitatív információs rendszerek kutatása során szigorúbb mintaméret meghatározását és jelentését kérjék, és optimális mintaméret-tartományt javasoljanak megalapozott elméleti (azaz 20–30 interjú ) és egyedi esetes (azaz 15–30 interjú) projektekhez.
Melyek a Grounded Theory gyengeségei?
- A megalapozott elméleti módszertan időigényes és nehezen kivitelezhető.
- Nagy hely van a kutatók által kiváltott elfogultságnak.
- A kutatási eredmények megalapozott elméletben való bemutatása nem egyszerű.
Mi az ellentéte a Grounded Theory-nak?
Ismét egy pozitivista szemszögből gondolkodtam, ahol az elméletet alkalmazod egy tesztelendő hipotézis meghatározásához, vagyis egy elméleti lencsével megjósolod, mit látsz a világban. A kvalitatív megalapozott elmélet ennek éppen az ellenkezője. A megalapozott elméletben megvizsgálja az adatokat, hogy megpróbáljon kivonni egy elméletet.
Mi az alapelmélet erőssége?
A megalapozott elméletnek számos erőssége van. Egyrészt a kutatói elfogultság kisebb valószínűséggel befolyásolja egy megalapozott elméleti tanulmány eredményét. Néha a kutatók akaratlanul is megváltoztathatják egy kísérlet eredményét, mert már van egy hipotézisük, és ehhez próbálják illeszteni az adatokat.
Hogyan használják a megalapozott elméletet az ápolásban?
A megalapozott elmélet segít az ápolóknak, hogy megértsék, fejlesszék és hasznosítsák az egészségügyi problémákkal kapcsolatos valós tudásukat (Nathaniel & Andrews, 2007). A gyakorlatban a megalapozott elméletek lehetővé teszik az ápolók számára, hogy meglássák az egészségügyi mintákat a csoportokban, közösségekben és populációkban, és előre jelezzék az egészségügyi és gyakorlati problémákat az ápolási ellátásban .
Mi a különbség az elmélet és a paradigma között?
Az elmélet bizonyos kritériumok alapján magyarázza a jelenséget, míg a paradigma adja meg azt a hátteret vagy keretet, amely lehetővé teszi egy elmélet tesztelését és mérését . Egy paradigma számos elméletet tartalmazhat a keretén belül, és ez a paradigma referenciapontként szolgál az elmélet számára.
Melyek a kvalitatív kutatás legfontosabb jellemzői?
Összetett érvelés . A kvalitatív kutatási módszer lényeges jellemzője, hogy alkalmas a komplex érvelésre. Néha előfordulnak olyan keresési helyzetek, amelyekhez összetett indok szükséges a megfelelő eredmények eléréséhez, nem pedig közvetlen statisztikai válaszok.