Az IPA induktív vagy deduktív?

Az IPA teljes egészében induktív jellegű , előzetes hipotézis nélkül: „Az IPA célja, hogy megragadja és feltárja azokat a jelentéseket, amelyeket a résztvevők tapasztalataiknak tulajdonítanak” (Reid et al., 2005, 20. o.).

Hogyan zajlik az interpretatív fenomenológiai elemzés?

Az interpretatív fenomenológiai elemzés olyan hagyomány (vagy megközelítés) , amely értelmezi és felerősíti a kutatás résztvevőinek „megélt élmény” történeteit ; azonban ahhoz, hogy ezek a történetek értelmezhetőek legyenek, a történetek értelmezőjének (kutatójának) igaz és mélyebben kell értenie a résztvevők ...

Mi a különbség a leíró és az értelmező fenomenológia között?

A hermeneutikai fenomenológia abban különbözik a leíró megközelítéstől, hogy az interpretatív megközelítés nem zárja ki az elméleti orientáció vagy a fogalmi keretek vizsgálatának összetevőjeként való használatát . A hermeneutikai vizsgálat során az elméletet nem formálisan, azaz tesztelendő hipotézisek generálására használják.

Milyen valós élethelyzetben alkalmazhatja ezt a fenomenológiai módszert?

A fenomenológiai kutatások példái közé tartozik az emlőbiopszián átesett nők megélt tapasztalatainak feltárása, vagy a nagy műtéten átesett szeretteire váró családtagok megélt tapasztalatainak feltárása. A fenomenológia kifejezést gyakran a jelentésének világos megértése nélkül használják.

Hogyan elemzi a fenomenológiai adatokat?

A tematikus elemzés része az interpretatív fenomenológiai elemzésnek?

A következő publikációk további segítséget nyújthatnak a megértésben/döntésben, nevezetesen: a tematikus formát/elemzést széles körben használják az értelmező fenomenológiai elemzésben (lásd: Larkin et al, 2006; Javadi és Zarea, 2016); Összehasonlító összefoglaló a különböző elemzési megközelítésekről (fenomenológia vs.

Használhat IPA-t és tematikus elemzést?

Ez egy módszer/design megközelítés önmagában a kvalitatív adatelemzésre. Mindkettő benne lehet a dolgozószobában. Az IPA-nak megvannak a maga adatelemzési lépései - jobban igazodva a hermeneutikához -, de elfogadható az IPA keretrendszer használata és Braun és Clark lépésenkénti tematikus elemzése.

Mi az interpretatív megközelítés a kvalitatív kutatásban?

A kvalitatív kutatás a társadalmi kutatás egyik formája, amely arra összpontosít, ahogyan az emberek értelmezik és értelmezik tapasztalataikat és azt a világot, amelyben élnek. ... A kvalitatív kutatás alapja a társadalmi valóság értelmező megközelítésében és az emberi lények megélt tapasztalatainak leírásában rejlik.

Használhatja az IPA-t fókuszcsoportokhoz?

Mások az IPA-t fókuszcsoportokban való használatra adaptálták, hogy enyhítsék ezeket a filozófiai/elméleti feszültségeket (Palmer et al., 2010; Tomkins & Eatough, 2010). ... Megmutatjuk az IPA-megközelítés használatát annak bemutatására, hogyan illusztrálták a résztvevők idiografikus beszámolóit kábítószer-használatukról, visszaesésükről és gyógyulásukról.

Miért használjunk megalapozott elméletet a fenomenológiával szemben?

A fenomenológiát elsősorban a vizsgált alanyok "megélt tapasztalatai" érdeklik, vagyis saját tapasztalataik szubjektív megértését. ... A megalapozott elmélet a tapasztalatokat és a lehető legtöbb egyéb adatforrást vizsgálja, hogy objektívebben megértse a vizsgálat tárgyát.

Interpretivista a fenomenológia?

Az „interpretivizmus” a társadalomtudományi kutatás olyan módszertani megközelítését jelöli, amely olyan filozófiákon alapul, mint a fenomenológia és a hermeneutika, és amely arra összpontosít, hogy az emberek hogyan értelmezik világukat.

Hol használják a fenomenológiát?

A fenomenológiai alapú kutatásban számos módszer alkalmazható, beleértve az interjúkat , beszélgetéseket, a résztvevők megfigyelését, az akciókutatást, a fókusztalálkozókat és a személyes szövegek elemzését.

Mi a hermeneutikai fenomenológia hozzájárulása a társadalomtudományhoz?

HERMENEUTIKUS KUTATÁS A hermeneutikai kutatás lehetővé teszi a kutatott jelenség értelmezését és mélyreható megértését . A hermeneutikai kutatás a szubjektív értelmezésekre helyezi a hangsúlyt a szövegek, a művészet, a kultúra, a társadalmi jelenségek és a gondolkodás jelentésének kutatásában.

Ki indította el a hermeneutikai fenomenológiát?

Hermeneutikai fenomenológia: Martin Heidegger . Martin Heidegger (1889–1976) Németországban született, és Husserlhez hasonlóan a filozófián kívül más területen kezdte pályafutását. Míg Husserl a tudományban indult, Heidegger a teológiában találta meg az övét.

Mi a különbség a fenomenológia és a hermeneutikai fenomenológia között?

A fenomenológia célja a reflektív előtti emberi tapasztalat struktúráinak és dinamikájának tisztázása, leírása és értelmessé tétele, míg a hermeneutika célja az emberi tapasztalat reflektív jellegének megfogalmazása, ahogyan az a nyelvben és a kreatív jelek más formáiban nyilvánul meg.

Mi az értelmező megközelítés?

Az értelmezési megközelítések olyan társadalmi elméleteket és perspektívákat foglalnak magukban, amelyek a valóság társadalmilag megkonstruált vagy a szereplők által az események megértése által értelmessé tett nézetet foglalnak magukban. A szervezeti kommunikáció során a tudósok a jelentés összetettségére összpontosítanak, ahogyan azok a szimbólumokban, a nyelvben és a társadalmi interakciókban érvényesülnek.

Mi a különbség a hermeneutikai és a transzcendentális fenomenológia között?

A Transzcendentális Fenomenológiával a kutató a nyers adatok elfogulatlan leírására törekszik . ... A Hermeneutikai Fenomenológiában a kutatók véleménye fontos, mivel a kutató a leírások értelmezésére és a jelentés együttes megalkotására törekszik.

Mi a különbség az IPA és a megalapozott elmélet között?

Helló: Azt hiszem, további részletekre van szükségünk arról, hogy milyen jelenséget szeretne megérteni. Az IPA (egy filozófiai álláspont a fenomenológiával szemben) a tapasztalat lényegéről szól, míg a Grounded Theory tanulmány a folyamat megértésére és a kontextuálisan kötött folyamat magyarázó keretének vagy "elméletének" kidolgozására törekszik .

Milyen módszert alkalmaznak a megalapozott elmélet elemzésében?

Kvalitatív és kvantitatív adatgenerálási technikák alkalmazhatók egy megalapozott elméleti tanulmányban. A megalapozott elmélet célja, hogy felfedezze vagy felállítsa az elméletet a szisztematikusan nyert és összehasonlító elemzéssel elemzett adatokból. Míg a megalapozott elmélet eredendően rugalmas, összetett módszertanról van szó.

Mennyire kell bíznia egyetlen kutatásban?

Mennyire kell bíznia egyetlen kutatásban? teljesen megbíznia kell egyetlen kutatási tanulmányban .