Milyen későbbi eseményeket kell nyilvánosságra hozni?

Pontszám: 4,7/5 ( 56 szavazat )

Későbbi események: Mikor rögzítsek és mikor tegyek közzé?
  • Mérlegfordulónap után kibocsátott kötvény vagy tőkerészvény értékesítése;
  • Olyan üzleti kombináció, amely a mérlegfordulónap után következik be;
  • Perek rendezése, ha a követelés alapjául szolgáló esemény a mérlegfordulónap után történt;

Mit kell későbbi eseményként nyilvánosságra hozni?

A társaságnak közzé kell tennie azt a dátumot, amelyen keresztül a későbbi események értékelése megtörtént , valamint azt a dátumot, amikor a pénzügyi kimutatásokat kiadták, vagy azt a dátumot, amikor azok közzétételre rendelkezésre álltak. ... Ha igen, hozza nyilvánosságra az esemény természetét és pénzügyi hatásának becslését.

Mit jelent az esemény későbbi közzététele?

Későbbi események Azok a körülmények, amelyek mellett a gazdálkodó egységnek a mérlegfordulónap után bekövetkezett eseményeket vagy tranzakciókat kell megjelenítenie a pénzügyi kimutatásaiban. Azok a közzétételek, amelyeket a gazdálkodó egységnek a mérlegfordulónap után bekövetkezett eseményekről vagy tranzakciókról kell közzétennie.

Mik tekinthetők későbbi eseményeknek?

A későbbi események meghatározása általában olyan események, amelyek az év végi időszak után, de a pénzügyi kimutatások közzététele előtt következnek be. Egy későbbi esemény a közzétételi elv alá tartozik, és sok könyvelő számára zavaró lehet, aki találkozik velük.

Az alábbi, a mérleg fordulónapját követő lényeges események közül melyik szükséges a pénzügyi kimutatások kibocsátása előtti módosításához?

Az alábbi, a mérlegfordulónapot követő lényeges események közül melyek kellenek a pénzügyi kimutatások módosítását, mielőtt azok megjelenhetnének? Perek rendezése, a korábban rögzített kötelezettségen felül .

A könyvvizsgálati standard értelmezése a KUTÓBBI ESEMÉNYEKRE ISA/ASA560

39 kapcsolódó kérdés található

Mi a kétféle későbbi esemény?

Kétféle későbbi esemény létezik:
  • Az események kiigazítása. Olyan esemény, amely további információt nyújt a mérleg fordulónapján fennálló, már meglévő feltételekről.
  • Nem módosító események. Egy későbbi esemény, amely új információt nyújt egy olyan állapotról, amely a mérleg fordulónapján nem létezett.

Mit neveznek általában az auditálás során későbbi eseménynek?

a) Az utólagos események a mérleg fordulónapja után, de a könyvvizsgálói jelentés kiadásának napját megelőző eseményre vonatkoznak. Az ezt követő esemény jelentős hatással lehet a társaság pénzügyi kimutatásaira. Ezért előfordulhat, hogy közzé kell tenni a pénzügyi kimutatásokat, és módosítani kell.

Hogyan találja meg a későbbi eseményeket?

A következő eljárások azonban jellemzőek az események későbbi áttekintésére:
  1. Érdeklődni a vezetés eljárásaiban/rendszereiben a későbbi események azonosítására;
  2. Tag- és igazgatósági ülések jegyzőkönyveinek betekintése;
  3. Számviteli nyilvántartások áttekintése, beleértve a költségvetéseket, előrejelzéseket és időközi információkat.

Mi a különbség az 1-es és a 2-es típusú későbbi események között?

Az I. típusú későbbi események bizonyítékot szolgáltatnak a mérlegfordulónapon vagy azt megelőzően fennálló feltételekről . Ezek az események a pénzügyi kimutatásokban jelennek meg. A II. típusú későbbi események bizonyítékot szolgáltatnak olyan feltételekről, amelyek a mérleg fordulónapján vagy azt megelőzően nem álltak fenn.

Mi az a későbbi naplóbejegyzés?

A késõbbi esemény egy olyan pénzügyi tranzakció elszámolási idõszaka, amely egy meghatározott idõszakra vonatkozó mérleg elkészülte után, de a társaság teljes pénzügyi kimutatásainak elkészítése elõtt következik be.

A PPP-kölcsön egy későbbi esemény közzététele?

Azon hitelfelvevő esetében, aki a PPP-kölcsönt tartozásként számolja el, 2-es típusú utólagos esemény történt , és a gazdálkodó egységnek fontolóra kell vennie az elengedés közzétételét a következő esemény lábjegyzetében.

Melyik a legáltalánosabb könyvvizsgálói jelentési forma?

A korlátozás nélküli vélemény egy független könyvvizsgáló azon megítélése, hogy a vállalat pénzügyi nyilvántartásait és kimutatásait tisztességesen és megfelelően, valamint az Általánosan Elfogadott Számviteli Alapelvekkel (GAAP) összhangban mutatják be. A korlátozás nélküli vélemény a könyvvizsgálói jelentés leggyakoribb típusa.

Mi a könyvvizsgáló felelőssége a későbbi események felderítésével kapcsolatban?

A könyvvizsgálóknak foglalkozniuk kell a mérlegfordulónapot követő eseményekkel, mert előfordulhat, hogy az eseményeket tükrözniük kell a pénzügyi kimutatásokban .

Mi az a fel nem ismert későbbi esemény?

Nem elismert későbbi események: ezek a pénzügyi kimutatás dátuma után felmerülő körülményeket tükrözik , például egy természeti katasztrófát, amely súlyosan károsítja a vállalkozást.

Az alábbiak közül melyik olyan utólagos esemény, amelyet fel kell tüntetni a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben?

Az alábbiak közül melyik olyan utólagos esemény, amelyet fel kell tüntetni a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben? Hitelviszonyt megtestesítő vagy részvényjellegű értékpapírok kibocsátása .

Mi a folyamatos vállalkozás koncepciója?

Kulcs elvitelek. A vállalkozás folytatása egy olyan társaság számviteli feltétele, amely pénzügyileg elég stabil ahhoz, hogy eleget tegyen kötelezettségeinek és a belátható jövőben folytathassa tevékenységét . Egyes kiadások és eszközök elhalaszthatók a pénzügyi jelentésekben, ha feltételezik, hogy a vállalat működőképes.

Az alábbiak közül melyik példa egy 1. típusú következő eseményre?

Példa az I. típusú későbbi eseményre: Egy tornádó, amely a mérleg fordulónapja után tönkreteszi egy entitás gyárát . A mérlegfordulónap utáni esemény, amely megerősíti a könyvvizsgálónak azt a (a gazdálkodó egység pénzügyi évének vége előtt dokumentált) meggyőződését, hogy a gazdálkodó egység készleteinek nagy része elavult.

Mi a küszöbértéke a veszteség eshetőségének?

A veszteség eshetőségének elhatárolása akkor szükséges, ha (1) valószínű, hogy veszteség merült fel, és (2) az összeg ésszerűen becsülhető . A gazdálkodó egységnek meg kell határoznia a bizonytalan esemény valószínűségét, és bizonyítania kell, hogy képes ésszerűen megbecsülni az ebből származó veszteséget, hogy felhalmozzon egy esetleges veszteséget.

Az alábbi eljárások közül melyiket kell általában végrehajtania a könyvvizsgálónak a későbbi események kvízével kapcsolatban?

Az alábbi eljárások közül melyiket kell általában végrehajtania a könyvvizsgálónak a későbbi eseményekkel kapcsolatban? Hasonlítsa össze az év vége után kiadott legfrissebb rendelkezésre álló időközi pénzügyi kimutatásokat az auditált pénzügyi kimutatásokkal .

Mi a célja a későbbi események áttekintésének?

Az előbbi célja minden olyan kedvező és kedvezőtlen esemény azonosítása , amely a pénzügyi kimutatások időpontja és a könyvvizsgálói jelentés dátuma között következett be, míg az utóbbi célja az év végén fel nem számolt kötelezettségek azonosítása. a kötelezettségek teljessége.

Mi a következő időszak?

A Következő Időszak bármely Minősített Termék tekintetében azt az időszakot jelenti, amely azon a napon kezdődik, amikor az adott Minősített Termék Kezdeti Időszaka véget ér, és a jelen Szerződés megszűnésével vagy lejártával ér véget .

Milyen eljárásokat vezetett be a vezetőség a későbbi események azonosítására?

(a) A vezetés által kialakított felülvizsgálati eljárások biztosítják a későbbi események azonosítását. könyvvizsgáló és végrehajtó bizottságok, amelyeket a beszámoló készítésének időpontja után tartanak, és érdeklődnek az üléseken tárgyalt kérdésekről, amelyekről még nem áll rendelkezésre jegyzőkönyv.

Milyen időszakra vonatkozik a későbbi események könyvvizsgálói felülvizsgálata?

A mérlegfordulónap után van egy időszak , amelyre a könyvvizsgálónak törődnie kell a könyvvizsgálat különböző fázisainak befejezése során. Ezt az időszakot "utólagos időszaknak" nevezik, és a könyvvizsgálói jelentés napjáig tart.

Mi a mérleg fordulónapja?

A mérleg fordulónapja az az időpont, amikor a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő információk szerepelnek . Ez a dátum általában egy hónap, negyedév vagy év vége.

Milyen közzététel szükséges a nem módosító eseményekhez?

Lényeges, nem módosító eseményekre vonatkozóan az IAS 10 előírja, hogy a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie (a) az esemény természetének leírását ; és (b) a pénzügyi hatás becslése, vagy nyilatkozat arról, hogy ilyen becslés nem készíthető.