Mi az a várható felülbírálat?
Pontszám: 4,2/5 ( 45 szavazat )A jövőbeli felülbírálás doktrínája előírja, hogy egy adott ügyben hozott döntés csak a jövőben lesz hatályos, és nem lesz visszamenőleges hatálya a múltbeli döntésekre . ... A doktrína előírja azokat a paramétereket, amelyeken belül a bírósági határozatnak működnie kell.
Melyik esetben érvényesül a várható felülbírálás doktrínája?
Golaknath-ügy és The Doctrine of Prospective Overruling. A Golaknath kontra Punjab állam ügyben az akkori főbíró, Subba Rao először hivatkozott a várható felülbírálat tanára.
Kit tartanak számon a leendő felülbírálás doktrínája úttörőjének?
A várható felülbírálás doktrínáját először India főbírója, K. subba Rao dolgozta ki ben .
Ki fektette le Indiában a várható felülbírálás doktrínáját?
Leendő felülbírálat Indiában A várható felülbírálás doktrínáját először a Golak Nath kontra Punjab állam [5] ügyben fogadták el (a továbbiakban Golaknath esete). Azóta számos joggyakorlatban alkalmazták, és számos jogász vita tárgyát képezte.
Mi az a visszamenőleges hatályon kívül helyezés?
A visszamenőleges hatályon kívül helyezés összhangban van a közjog deklaratív elméletével, miszerint a bírák nem alkotják meg vagy nem változtatják meg a törvényt, hanem csupán kihirdetik azt . A köztörvény soha nem változik: csupán helyesen fogalmazzák meg. Következésképpen minden bírósági határozat utólag hatályos.
A leendő felülbírálás doktrínája. #lawabinitio
Mi az a retrospektív hatás?
A VISSZAMENŐLŐ HATÁS A MÚLT DÁTUMÁTÓL LÉPÉST JELENTI. PL.: HA AZ ÖN BÉRETÉT 5000 Rs.-VAL NEMELTE VISSZAMENŐLŐ HAJTÁSSAL, AKKOR AZTÓL VONA HATÁSA, HOGY AZ ÖN MUNKÁHOZ ALKALMAZOTT.
Mi a várható hatás?
Pontosabban, a perspektív felülbírálat olyan eszköz, amellyel a fellebbviteli bíróság az új határozat hatályát csak jövőbeli ügyekre, vagy gyakrabban jövőbeli esetekre, valamint a változás bejelentésére lehetőséget adó bíróság előtti ügyre korlátozza.
Mi a területi kapcsolat elmélete?
A területi kapcsolat az indiai alkotmány 245. cikkében leírt fogalom, amely meghatározza a jogalkotói hatalom megosztását . [...] „(i) a parlament törvényeket hozhat India egész területén vagy annak bármely részére, és (ii) egy állam törvényhozása az állam egészére vagy bármely részére alkothat törvényeket.
Ki nyert Golaknath-ügyben?
Az ítélet értelmében a Parlamentnek nem maradt hatásköre az alapvető jogok csorbítására. A Legfelsőbb Bíróság vékony, 6:5 arányú többséggel megállapította, hogy az Alkotmány 368. cikke szerinti alkotmánymódosítás az Alkotmány 13. cikkének (3) bekezdése értelmében közönséges „törvénynek” minősül.
Mi az elválaszthatóság doktrínája?
A szétválaszthatóság doktrínája azt jelenti, hogy ha egy jogszabály bizonyos rendelkezése alkotmányos korlátozást sért vagy ellentétes , de ez a rendelkezés elválasztható a jogszabály többi részétől, akkor a Bíróság csak azt a sértő rendelkezést nyilvánítja semmisnek, és nem a teljes jogszabályt.
Mit tartottak az AK Gopalanban?
Gopalan kontra Madras állam, AIR 1950 SC 27, az India Legfelsőbb Bíróságának mérföldkőnek számító döntése volt, amelyben a Bíróság kimondta, hogy az Alkotmány 21. cikke nem követeli meg az indiai bíróságoktól a megfelelő eljárási normák alkalmazását.
Mi a fogyatkozás tana?
Az Eclipse doktrínája egy doktrinális elv, amely támogatja az alapvető jogok jövőbeli koncepcióját . Ha a jogalkotó által hozott bármely jogszabály nem egyeztethető össze az Alkotmány III. részével, akkor az érvénytelen és hatástalan annyiban, amennyiben az alapvető jogok háttérbe szorítják.
Mire vonatkozik a 368. cikk?
368. Az Országgyűlés alkotmánymódosítási jogköre és eljárása . (1) A jelen Alkotmányban foglaltak ellenére az Országgyűlés alkotmányozó jogkörének gyakorlása során az e cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kiegészítéssel, módosítással vagy hatályon kívül helyezheti jelen Alkotmány bármely rendelkezését.
Mi történik, ha egy ügyet felülbírálnak?
A felülbírálást két esetben alkalmazzák: (1) amikor az ügyvéd a tárgyaláson kifogást emel a bizonyítékok elfogadhatósága ellen, és (2) amikor a fellebbviteli bíróság meghozza határozatát. ... Amikor a vizsgálóbíró felülbírálja a kifogást, az eljáró bíró elutasítja a kifogást és elfogadja a bizonyítékot.
Mi a színezhető jogalkotás doktrínája?
A színezhető jogalkotás doktrínája azon a maximán alapul, hogy „amit nem lehet közvetlenül megtenni, azt közvetetten sem lehet megtenni” . A doktrína akkor válik alkalmazhatóvá, ha a jogalkotó közvetett módon akar valamit tenni, amikor azt közvetlenül nem tudja megtenni.
Kötelező az obiter dictum?
Más néven obiter dictum. A bírónak az előtte folyamatban lévő, határozatot nem igénylő ügyben felmerülő üggyel kapcsolatos, mellékesen tett megjegyzéseire vagy észrevételeire vonatkozik. Az obiter megjegyzések nem elengedhetetlenek a döntéshez, és nem teremtenek kötelező érvényű precedenst .
Mi történt a Golaknath-ügy után?
Dióhéjban: a Golaknath-ügy után az FB úgy ítélte meg, hogy a Parlament nem módosíthatja az alapvető jogokat , míg a Kesavanada Bharti-ügyet követően az FB fenntartotta az alapjogok módosítását alkotmányosnak minősítő 24. módosítás érvényességét, de egyúttal a fenntartásra is figyelmeztetett. az alap ...
Mi volt a Berubari-ügy?
A Re Berubari Case esetében Pandzsáb és Bengál államot fel kellett osztani . Sir Cyril Redcliffe néven bizottságot neveztek ki Bihar állam felosztására. India és Pakisztán között határt húztak, Redcliffe-vonal néven.
Mi az a 24. módosító törvény?
Az 1971. évi alkotmányos (huszonnegyedik módosítás) törvényt 1971. november 5-én fogadták el. Ennek a módosításnak az volt a célja, hogy hatályon kívül helyezze a Legfelsőbb Bíróság IC Golak Nath kontra Pandzsáb állam ügyben hozott határozatát, amely megtiltotta a Parlamentnek, hogy bármilyen módon megnyirbálja az alapvető jogokat .
Az alábbi esetek közül melyik kapcsolódik a területi kapcsolat tanához?
Bihar állam vs Charusila Dasi A tröszt Biharban található. ... Határozat- A Legfelsőbb Bíróság a területi kapcsolat doktrínáját alkalmazva úgy ítélte meg, hogy a törvény érintheti a Biharon kívül található, de egy bihari vagyonkezelőhöz tartozó vagyonvagyont, ahol a vagyonkezelők működtek.
Mi a 75. cikk?
Az alkotmány 75. cikke kimondja, hogy India miniszterelnökét az elnök nevezi ki . A választáson induló politikai párt a párt tagjai közül képviselőt jelöl ki miniszterelnök-jelöltnek.
Mi az a 256. cikk?
A 256. cikk kimondja, hogy „ Minden állam a parlament által hozott törvényekkel és az államban hatályos valamennyi korábbi törvénynek megfelelően gyakorolja végrehajtó hatalmát, továbbá megemlíti, hogy az Unió gyakorolhatja végrehajtó hatalmát annak érdekében, hogy utasításokat az államnak, amikor és amikor a ...
Honnan lehet tudni, hogy egy tanulmány retrospektív vagy prospektív?
- A prospektív tanulmányok során az egyéneket idővel követik, és adatokat gyűjtenek róluk, amint jellemzőik vagy körülményeik változnak. ...
- A retrospektív vizsgálatok során az egyénekről mintát vesznek, és információkat gyűjtenek a múltjukról.
Mi a különbség a visszamenőleges és a jövőbeli jog között?
Egy jogszabály visszamenőleges hatályú hatálya egyet jelenthet, mást pedig a felek jogait érinti. Általában egy jogszabály jövőre vonatkozó jellegű . [...] Ha egy jogszabály kifejezetten előírja, hogy azt múltbeli hatálybalépésnek kell tekinteni, az visszamenőleges jellegű.
Mi a leendő megközelítés?
adj. 1 a jövő felé tekintve. 2 prenominális várható vagy valószínű.