Mi az a hiperintenzív góc?
Pontszám: 4,5/5 ( 50 szavazat )Háttér: A T2-hiperintenzív gócok az agyi mágneses rezonancia képalkotás (MRI) egyik leggyakoribb lelete . Komoly diagnosztikai problémákat vethetnek fel, amit angol nevük és rövidítésük is tükröz – UBOs (Unidentified Bright Objects).
Mi okozza a hiperintenzív gócokat?
Okoz. A fehérállomány hiperintenzitását számos tényező okozhatja, köztük ischaemia , mikrovérzések, gliózis, a kis érfalak károsodása, a liquor és az agy közötti gát átszakadása, vagy a mielinhüvely elvesztése és deformációja.
Mi az a fokális hiperintenzitás?
A szubkortikális fehérállományban a T2-súlyozott vagy FLAIR-felvételek által kimutatott fokális hiperintenzitás gyakori véletlenszerű lelet az agyi MRI-n átesett betegeknél a stroke-tól eltérő indikációk miatt. Krónikus mikrovaszkuláris betegségre utalnak .
Hogyan kezeljük a fehérállomány hiperintenzitását?
A fehérállomány-betegség nem gyógyítható, de vannak olyan kezelések, amelyek segíthetnek a tünetek kezelésében. Az elsődleges kezelés a fizikoterápia . A fizikoterápia segíthet az esetleges egyensúly- és járási nehézségeken.
Mit jelent a fehérállomány hiperintenzitása?
A fehérállomány-hiperintenzitás (WMH) olyan elváltozások az agyban, amelyek megnövekedett fényes területekként jelennek meg, ha T2-súlyozott mágneses rezonancia képalkotással (MRI) láthatóvá teszik . A WMH-kat leukoaraiózisnak is nevezik, és gyakran megtalálhatók idősebb betegek CT- vagy MRI-vizsgálataiban.
A fehérállomány hiperintenzitásának súlyossága és az összes okú halálozás
Kell-e aggódnom a fehérállomány hiperintenzitása miatt?
Meg kell ijedni? A szakértők szerint az ilyen foltok, amelyeket fehérállomány-hiperintenzitásnak (WMH) vagy leukoaraiosisnak neveznek , bizonyos betegségek kockázatának a jelei lehetnek, attól függően, hogy hány folt van, méretüktől és elhelyezkedésüktől az agyban, valamint életkorától függően.
Mennyi a várható élettartama annak, aki fehérállomány-betegségben szenved?
A betegség progresszióját nem lehet megállítani, és általában a tünetek megjelenésétől számított 6 hónapon belül 4 éven belül halálos kimenetelű . A 4 éves kor és serdülőkor között kialakuló metakromatikus leukodystrophia juvenilis formájában szenvedők a diagnózis felállítása után sok évig élhetnek.
Mindenki agyában van fehérállomány?
A „szürke anyag” csak egy a két agyszövettípus közül; a másik „fehérállományt” ritkán említik. A fehérállomány azonban az emberi agy felét teszi ki, és nem gondolták, hogy a patológia összefüggésén kívül fontos lenne a megismerésben vagy a tanulásban.
Lehet, hogy az agyban a fehérállományi elváltozások semmiek?
Az agyi MRI-n megfigyelt fehérállomány-elváltozások általában jellemzőek, és bizonyos területeken, köztük a corpus callosumban és a hídon fordulnak elő. „Sok esetben azonban a fehérállományi elváltozások izolált megfigyelésekként nem specifikusak” , és SM-nek vagy más oknak köszönhetőek – magyarázta Dr. Lange és Melisaratos.
Súlyosak a fehérállományi elváltozások?
Szilárd bizonyíték van arra, hogy az agyi fehérállomány-elváltozások rontják az agyműködést , és különösen a gondolkodási képességet és a járást. Debette és Markus (2010) 22 tanulmány metaanalízisét végezte el, amelyek a fehérállomány hiperintenzitásának összefüggését vizsgálták a stroke-kal, a kognitív hanyatlással, a demenciával és a halállal.
Mik a T2 hiperintenzitás tünetei?
A betegeket aszerint osztályozták, hogy voltak-e olyan tüneteik és jeleik, amelyek valószínűleg a T2-hiperjelekhez ( paresztézia, szédülés, járásszabályozás) kapcsolódnak, vagy nem valószínű, hogy kifejezetten a demyelinizációhoz (izolált fáradtság, fejfájás, trauma, endokrinopátia) kapcsolódnak.
Mit jelent a fehérállomány az agy MRI-n?
A fehérállomány-betegséget gyakran mutatják ki idősödő egyének agyi MRI-jén fehérállomány-hiperintenzitásként (WMH) vagy „leukoaraiosisként ”. Az évek során egyre világosabbá vált, hogy a WMH jelenléte és kiterjedése a kisagyi érbetegségek radiográfiai markere, és fontos előrejelzője az életnek.
Mi a különbség a hipointenzív és a hiperintenzív között?
hiperintenzív = világosabb annál, mint amihez hasonlítjuk. izointenzitás = ugyanolyan fényerő, mint annak, amihez hasonlítjuk. hipointenzív = sötétebb, mint amihez hasonlítjuk.
Mik a fókuszok az MRI-n?
Háttér: A T2-hiperintenzív gócok az agyi mágneses rezonancia képalkotás (MRI) egyik leggyakoribb lelete. Komoly diagnosztikai problémákat vethetnek fel, amit angol nevük és rövidítésük is tükröz – UBOs (Unidentified Bright Objects).
A stressz okozhat fehérállományi elváltozásokat?
A kutatók felfedezték, hogy a krónikus stressz mielintermelő sejteket és a normálisnál kevesebb neuront generál, ami egyes területeken túlzott mielin- és fehérállományt eredményez. A fehérállomány olyan rostokból áll, amelyek összekötik az idegsejteket egymással, így az agy egyes régiói jobban tudnak kommunikálni.
A fehérállomány-betegség szédülést okoz?
A fehérállományi elváltozások (WML) gyakran láthatók idős emberek mágneses rezonancia képalkotásán (MRI), és különféle időskori rendellenességekkel, köztük szédüléssel kapcsolatosak. Ennek a korrelációnak az oka a magasabb vestibularis kérgi funkciót közvetítő neuronális hálózatok megzavarása lehet.
Az agyi elváltozások mindig SM-et jelentenek?
A kezdeti agyi MRI-n a léziók „átlagos” száma 10 és 15 között van. Azonban még néhány elváltozás is jelentősnek számít, mert már ez a kis számú folt is lehetővé teszi az SM diagnózisának előrejelzését és a kezelés megkezdését.
Mi okozza a fehérállomány elváltozásait az agyban?
A magas vérnyomás a fehérállományi elváltozások fő kockázati tényezője, ami arra utal, hogy a hipertóniás kisérbetegség lehet az oka, de az agyi amiloid angiopátia is összefügg a fehérállományi elváltozásokkal (Pantoni, 2010).
Milyen betegségek okozhatnak agykárosodást?
- A szélütés, az érsérülés vagy az agy megromlott vérellátása talán az agyi elváltozások vezető oka.
- A szklerózis multiplex vagy SM olyan betegség, amelyben az agyi elváltozások az agy több helyén találhatók.
Okoz-e fejfájást a fehérállomány betegség?
A Cephalagiában publikált eredmények szerint a kiterjedt fehérállomány-hiperintenzitással rendelkező betegek tenziós típusú fejfájást szenvednek, vagy középkorukban fejfájásuk alakul ki. Jelenleg nincsenek kialakult kezelések vagy stratégiák a fehérállomány hiperintenzitásának kezelésére.
Javítható-e az agy fehérállománya?
A fehérállomány sérülései nagyon súlyosak, de a sérülés típusától és mértékétől függően kiterjedt felépülés is előfordulhat. Amíg az idegsejttestek egészségesek maradnak, az axonok újranövekedhetnek, és lassan helyreállíthatják magukat .
Mi növeli a fehérállományt az agyban?
A kutatók azt is bebizonyították, hogy agyunk meghatározott módon történő használata megváltoztathatja a fehérállomány szerkezetét. Egy kísérlet például azt találta, hogy egy hangszer rendszeres gyakorlása növeli a fehérállomány szervezettségét a zenei teljesítmény szempontjából fontos területeken.
Fogyatékosságnak minősül-e a fehérállomány betegség?
A fehérállomány hiperintenzitása testi fogyatékossághoz és rossz motoros funkcióhoz kapcsolódik.
Okoz-e az alkohol fehérállomány-betegséget?
Ezzel szemben az emberi neuroimaging vizsgálatok általában azt találták, hogy az alkohol káros agyi változásokkal jár, beleértve a globális és regionális agyzsugorodást és a fehérállomány károsodását , különösen a homloklebenyeket érintve (Oscar-Berman és Marinkovic, 2007; Sullivan et al., 2010).
Hány éves korban van az átlagemberben a legtöbb fehérállomány?
Nagyjából ugyanannyi fehérállományban kezdődik és végződik, és 30 és 50 éves kor között éri el a csúcsot. De a 24 régió mindegyike eltérő mértékben változik.