A vizsgák legyenek a tanulók képességeinek megítélésének kritériumai?

Pontszám: 4,6/5 ( 17 szavazat )

A vizsgák időnként jó és szükséges módszerei annak tesztelésére, hogy a tanuló képes-e információt tárolni az emlékezetben, mennyire képes nyomás alatt dolgozni, és megtudja, mit tud. A vizsgálatok azonban nem válhatnak rendszeressé . ... Tudássá válik az osztály teljesítése, az „A” stb.

A vizsgák a legjobb módja annak, hogy megítéljük egy tanuló képességeit?

Átfogó tudáspróbaként a vizsga nagyon jó módszer. Bemutatja, hogyan tanultak a diákok. A vizsgák által megkövetelt egységesség tehát egységesíti a hallgatók érdeklődését, képességeit, tudását. Ez biztosítja a több személy értékelésének egységes vagy szabványos módszerét.

Miért nem a vizsgák a legjobb módja a tanuló képességeinek tesztelésére?

Egyszerűen fogalmazva, a vizsgák nem valós mutatói az ember intelligenciájának, és gyakran korlátozzák a tanulók képességét az anyag tényleges megértésében, ahelyett, hogy csak memorizálják azt (Telegraph). A tantárgyi fogalmak nem teljesen megragadása mellett a tesztek szükségtelen stresszt okoznak a tanulókban, ami akadályozhatja a tanulást.

Az írásbeli vizsga a tanulók értékelésének legjobb módja?

A kurzusnak megvan a maga helye a tanulók előrehaladásának értékelésében. A vizsgák azonban a helyzet pontossága és igazságossága miatt mindenképpen hatékonyabb módszer a tanulók értékelésére. A diákok az iskolai csengő megszólalása után azonnal a korrepetálásra rohannak.

Miért nem tükrözi a vizsga a tanuló valódi képességeit?

A vizsgapontszámok nem tükrözhetik a tanuló teljesítményét, mert a vizsgák során a gyerekeket csoportokba sorolják, és a teszteken szereplő kérdéseket néha még az órán sem tanítják meg . A tesztelés stresszt okoz a tanulókban, ez a magyarázata a vizsgákon vagy a szabványosított teszteken elért néhány alacsony osztályzatra.

Vita: Az érdemjegyek és osztályzatok nem tükrözik a tanuló intelligenciáját.

43 kapcsolódó kérdés található

A vizsgák bizonyítják az intelligenciát?

A vizsgálatok nem mutatják meg , hogy valaki valóban elsajátított-e bizonyos ismereteket. A vizsgálat mikroszkopikus és reagáló jellege nem tükrözi, hogyan használjuk fel az intelligenciát és a tudást a való világban. A vizsgák jobban tesztelik a memóriát, mint az elemzést, a kreativitást vagy a valódi megértést.

A vizsgák jók vagy rosszak?

A vizsgák általában fontos és hasznos témákat tesztelnek. A gyakorlatok során, ha a hallgatók nem is tudnak mindenre emlékezni a témában, nem felejtik el a vizsgákhoz tanultak fontos pontjait. Összefoglalva, a vizsgálatok kétségtelenül jót tesznek számunkra .

Mi az írásbeli vizsga jelentősége?

Arra ösztönzi a tanulókat, hogy vállaljanak felelősséget saját tanulásukért és értékelésükért . Lehetővé teszi a tanulók számára, hogy kérdéseket és válaszokat fogalmazzanak meg számukra értelmes módon. A kérdések és válaszok írása arra készteti a tanulókat, hogy mélyebben foglalkozzanak a tartalommal.

Mennyire hasznosak a vizsgák?

"A vizsgáknak fontos szerepe van a tanulás folyamatában és az egész oktatási intézményben ." A vizsgák és tesztek nagyszerű módja annak, hogy felmérjük, mit tanultak a hallgatók az adott tantárgyakból. ... Ez az a hely, ahol a próbatesztek nagyszerű technikák a formális vizsgák előtti tanítás során.

Miért nem jók a vizsgák?

Lelki stresszt okoz a tanulókban. A vizsgáktól való félelem miatt sok vidéki diák elveszíti érdeklődését az iskolába járás iránt, vagy abbahagyja tanulmányait, aminek következtében megnövekszik a lemorzsolódás. A vizsgák megölik a tanulás szellemét . ... Nem az érdemjegyekre és osztályzatokra koncentrálnak, hanem a tanulók általános fejlődésére.

A vizsgák az egyetlen módja a tanulók tanulásának értékelésére?

Való igaz, hogy egyetlen vizsga nem tudja teljes mértékben megítélni egy diák értelmi képességeit, de azt állítani, hogy a vizsgák egyáltalán nem mérik a tanulást, nem igaz. A vizsgák nemcsak azt mérik, hogy a személy mennyire képes felidézni a tudást, hanem azt is, hogy a tanuló mennyire képes különbséget tenni a fontos információk és a zavaró tényezők között.

Egyedül a vizsgák határozzák meg a gyerek értékét?

A szüleik mindig is így gondolták, és az érdemjegyekből és osztályzatokból származó társadalom fogja eldönteni a jövőbeli karrierjét. De tény: a vizsgák nem határozzák meg a tanulók értékét . Tehát nem kell félni a kudarctól.

Ön szerint a standard vizsgák a leghatékonyabb módja a tanulás megítélésének?

Válasz: Sajnos a szülők és a pedagógusok is gyakran túlságosan nagy pontosságot és pontosságot tulajdonítanak a tanulók pontszámainak a szabványos teljesítményteszteken. ... De a szabványosított teljesítményteszteket nem szabad az oktatás minőségének értékelésére használni. Nem ezt kellene tenniük.

Ki találta ki a vizsgákat?

Ha történelmi forrásokra támaszkodunk, akkor a vizsgákat egy Henry Fischel néven ismert amerikai üzletember és filantróp találta ki valahol a 19. század végén. Egyes források azonban a szabványosított értékelések feltalálását egy másik, azonos nevű embernek, Henry Fischelnek tulajdonítják.

Hogyan teszteli a tanulók tudását?

8 módszer a tanulók megértésének ellenőrzésére
  1. Interaktív jegyzetfüzetek. Ösztönözze diákjait, hogy legyenek reflektív gondolkodók, és ellenőrizze a megértésüket interaktív jegyzetfüzetekkel. ...
  2. Kahoot! ...
  3. Párosítsatok és beszéljétek meg. ...
  4. Tábla. ...
  5. Egy kérdésből álló kvíz. ...
  6. Fordítsa meg az asztalokat. ...
  7. Kilépési cédulák. ...
  8. Adjon a tanulóknak időt a gondolkodásra.

Mik a vizsgák hátrányai?

A vizsgák hátrányai
  • Stressz és nyomás forrása: Néhány embert stressz terhel a vizsgálatok kezdetekor. ...
  • Egészségügyi problémák: A vizsgálatok különféle egészségügyi problémákhoz is vezetnek, mint például fejfájás, hányinger, laza mozgás, kihagyás stb.
  • Önbizalomvesztés: A sikertelen vizsgák sokak számára önbizalomvesztéshez vezetnek.

Hogyan segítik a diákokat a vizsgák?

A vizsgák a tanulási tevékenység egy formája. Lehetővé teszik a tanulóknak, hogy más szemszögből lássák az anyagot . Visszajelzést is adnak, amelyet a tanulók felhasználhatnak a megértésük javítására. A gyengeségek felismerése és kijavítása.

Milyen funkciói vannak a vizsgálatnak?

A legtöbb vizsgálat számos funkciót lát el: tanúsítás; kiválasztás; tanulói motiváció; iskolai tevékenység-ellenőrzés ; oktatási rendszer menedzsment; az iskola, a tanár vagy a tanuló elszámoltathatósága a tanulói teljesítményszintekkel kapcsolatban.

Miért olyan stresszesek a vizsgák?

Stresszes helyzetekben, például vizsga előtt és alatt, a szervezet egy adrenalin nevű hormont bocsát ki . Ez segít felkészíteni a szervezetet arra, hogy megbirkózzon azzal, ami hamarosan megtörténik, és általában „harcolj vagy menekülj” válasznak nevezik.

A vizsgák meghatározzák a jövődet?

A vizsgaeredmények pusztán tesztek és számok, amelyek megmondják, melyik tárgyból vagy jó vagy rossz. Nem a jegyeid, hanem te döntöd el a jövődet .

Az osztályzatok meghatározzák az ember intelligenciáját?

Az osztályzatoknak azonban semmi közük ahhoz, hogy az ember mennyire okos. Az intelligenciát nem a tanuló memorizálási képessége és erőfeszítési szintje alapján mérik, és nem is szabad így kezelni. A tanulóknak tudniuk kell, hogy az osztályzatok csak számok, amelyeket az emberek osztályozására használnak, és nem hatékonyak az okos emberek elkülönítésében másoktól.

Milyen problémák vannak az intelligencia teszteléssel?

Az IQ-tesztek pontatlanul mérhetik az egyén intelligenciáját, és problémákat okozhatnak, beleértve az alacsony önbizalmat , az irreális elvárásokat és az egyén potenciáljának általános hibás megértését.

Jók a vizsgák a diákoknak?

A vizsgák energizálhatnak bennünket, motivációt adva olyan dolgok megtanulásához, amelyeket egyébként folyamatosan halogatnánk. Ösztönzést adnak arra, hogy visszatekintsünk arra, amit már tárgyaltunk, hogy ellenőrizzük, valóban értjük-e azt. Arra ösztönöznek bennünket, hogy megtaláljuk a módját, hogyan emlékezzünk az információkra anélkül, hogy utána kellene néznünk.

Honnan ismerhetem meg az intelligenciámat?

Ha egy személy szellemi életkorát a kronológiai életkorhoz hasonlítjuk, az eredmény az IQ, az intelligencia korhoz igazított mérőszáma. Az IQ kiszámításának egyszerű módja a következő képlet: IQ = szellemi életkor ÷ kronológiai életkor × 100.