A covid hatással van a szívre?

Pontszám: 4,1/5 ( 1 szavazat )

Gyakori kérdés

A COVID-19 hatással lehet a szívre? A szívizom gyulladása, az úgynevezett myocarditis, jellemzően csak előrehaladott COVID-19 betegségben szenvedő betegeknél fordul elő. A szívizomgyulladás oka lehet magának a vírusnak a közvetlen szívinváziója, vagy gyakrabban a citokinvihar okozta gyulladás.

A COVID-19 károsíthatja a szívet?

A koronavírus közvetlenül is károsíthatja a szívet, ami különösen akkor lehet kockázatos, ha szíve már eleve legyengült a magas vérnyomás hatásaitól. A vírus a szívizom gyulladását okozhatja, amit szívizomgyulladásnak neveznek, ami megnehezíti a szív pumpálását.

Károsíthatja a COVID-19 a szerveket?

Az UCLA kutatói az elsők, akik létrehozták a COVID-19 egereken végzett változatát, amely bemutatja, hogy a betegség a tüdőn kívül más szerveket is károsít. Modelljük segítségével a tudósok felfedezték, hogy a SARS-CoV-2 vírus leállíthatja az energiatermelést a szív, a vese, a lép és más szervek sejtjeiben.

Mit tesz a COVID-19 a szív- és érrendszerrel?

A vírus akut szívizom sérülést és krónikus károsodást okozhat a szív- és érrendszerben.

Melyek azok a szívbetegségek, amelyek növelik a COVID-19 okozta súlyos betegségek kockázatát?

A szívbetegségek, beleértve a szívelégtelenséget, a szívkoszorúér-betegséget, a kardiomiopátiákat és a pulmonális hipertóniát, nagyobb kockázatot jelentenek az embereknél a COVID-19 okozta súlyos betegségekre. A magas vérnyomásban szenvedők fokozottan ki vannak téve a COVID-19 okozta súlyos betegségek kockázatának, ezért továbbra is az előírás szerint kell szedniük gyógyszereiket.

38 kapcsolódó kérdés található

Kik azok a csoportok, akiknél nagyobb a COVID-19 okozta súlyos betegségek kockázata?

Néhány embernél nagyobb a súlyos betegségek kockázata. Ide tartoznak az idősebb felnőttek (65 éves és idősebbek) és bármely életkorú, súlyos alapbetegségben szenvedő személy. Azzal, hogy olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek segítenek megelőzni a COVID-19 terjedését a munkahelyen, segít megvédeni minden alkalmazottat, beleértve a nagyobb kockázatnak kitetteket is.

Milyen problémákat okozhat a COVID-19 fertőzés a szívben és az erekben?

A koronavírus-fertőzés a vénák és artériák belső felületét is érinti, ami érgyulladást, a nagyon kis erek károsodását és vérrögképződést okozhat, amelyek mindegyike veszélyeztetheti a szív vagy más testrészek véráramlását.

Hogyan hat a COVID-19 a vérre?

Egyes COVID-19-fertőzötteknél rendellenes vérrögök alakulnak ki, beleértve a legkisebb erekben is. A vérrögök a test több helyén is kialakulhatnak, beleértve a tüdőt is. Ez a szokatlan véralvadás különböző szövődményeket okozhat, beleértve a szervkárosodást, a szívrohamot és a stroke-ot.

A vérrögképződés a COVID-19 szövődménye lehet?

A COVID-19 okozta halálesetek egy részét feltehetően a fő artériákban és vénákban kialakuló vérrögök okozták. A vérhígítók megakadályozzák a vérrögképződést, és vírusellenes, és esetleg gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Milyen hosszú távú hatásai vannak a COVID-19-nek?

Ezek közé a hatások közé tartozik a súlyos gyengeség, a gondolkodási és ítélőképességi problémák, valamint a poszttraumás stressz zavar (PTSD). A PTSD egy nagyon stresszes eseményre adott hosszú távú reakciókat foglal magában.

Milyen tünetei vannak a COVID-19-nek?

A COVID-19-fertőzöttek a tünetek széles skálájáról számoltak be, az enyhe tünetektől a súlyos betegségekig. A tünetek a vírussal való érintkezés után 2-14 nappal jelentkezhetnek. A tünetek a következők lehetnek: láz vagy hidegrázás; köhögés; légszomj; fáradtság; izom- vagy testfájdalmak; fejfájás; új íz- vagy szagvesztés; torokfájás; orrdugulás vagy orrfolyás; hányinger vagy hányás; hasmenés.

Melyek a COVID-19 tüdőt érintő tünetei?

Néhány ember légszomjat érezhet. A krónikus szív-, tüdő- és vérbetegségben szenvedőket súlyos COVID-19-tünetek, köztük tüdőgyulladás, akut légzési elégtelenség és akut légzési elégtelenség veszélyeztetheti.

A COVID-19 károsítja a májat?

Néhány COVID-19 miatt kórházba került betegnél megemelkedett a májenzimek szintje – például az alanin-aminotranszferáz (ALT) és az aszpartát-aminotranszferáz (AST) szintje. A májenzimek szintjének emelkedése azt jelentheti, hogy egy személy mája legalább átmenetileg károsodott. A cirrhosisban [májhegesedésben] szenvedők fokozottan ki vannak téve a COVID-19 kockázatának. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a már meglévő májbetegségben (krónikus májbetegség, cirrhosis vagy kapcsolódó szövődmények) szenvedő embereknél, akiknél diagnosztizálták a COVID-19-et, nagyobb a halálozási kockázat, mint azoknál, akiknél korábban nem volt májbetegség.

Megakadályozza-e az aszpirin a COVID-19 által okozott vérrögképződést?

A kutatók a koronavírus-járvány kezdetei óta tudják, hogy a fertőzés növeli a néha halálos vérrögképződés kockázatát a tüdőben, a szívben és más szervekben. A kutatások szerint az aszpirin – egy olcsó, vény nélkül kapható gyógyszer – segíthet a COVID-betegeken. túlélni azáltal, hogy segít megelőzni ezeket a vérrögöket.

A COVID-19 okozhat tüdőembóliát?

Mintha a COVID-19-hez kapcsolódó légzési szövődmények nem lennének elég aggasztóak, az orvosok egy másik, a koronavírus által jelentett kockázatot fedeznek fel: vérrögképződést, amely életveszélyes szélütéshez, szívrohamhoz és tüdőembóliához vezethet.

Mennyire gyakoriak a vérrögök a Johnson&Johnson COVID-19 vakcina után?

Az oltással összefüggő vérrögök rendkívül ritkák. A Johnson & Johnson vakcinával a CDC jelentései szerint 1 millió 18 és 49 év közötti beoltott nőre számítva körülbelül hét eset fordul elő thrombocytopenia szindrómával. A véralvadási állapot még ritkább az 50 év feletti nőknél.

Befolyásolja-e a vércsoport a COVID-19 okozta súlyos betegségek kockázatát?

Valójában az eredmények azt sugallják, hogy az A vércsoportú embereknél 50 százalékkal nagyobb a kockázata annak, hogy oxigénellátásra vagy lélegeztetőgépre van szükségük, ha megfertőződnek az új koronavírussal. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az O-s vércsoportú embereknél körülbelül 50 százalékkal csökken a súlyos COVID-19 kockázata.

Mi történik a testtel a COVID-19 kritikus fertőzése során?

Egy súlyos vagy kritikus COVID-19-roham során a szervezet számos reakciót vált ki: a tüdőszövet megduzzad a folyadéktól, így a tüdő kevésbé rugalmas. Az immunrendszer túlpörög, néha más szervek rovására. Mivel szervezete egy fertőzéssel küzd, érzékenyebb a további fertőzésekre.

A COVID-19 vakcina növeli a vércukorszintet?

Nincs ismert kölcsönhatás a vakcinával és a cukorbetegség gyógyszereivel, ezért fontos, hogy folytassa a gyógyszeres kezelést és az inzulint. Egyes cukorbetegeknél a védőoltás beadása után 1-7 napig vagy még tovább emelkedik a vércukorszint, ezért az oltás után nagyon szorosan ellenőrizze vércukorszintjét.

A COVID-19 okoz bizsergést vagy zsibbadást a végtagokban?

Úgy tűnik, hogy a COVID-19 néhány embernél befolyásolja az agyműködést. A COVID-19-ben szenvedő betegeknél tapasztalt specifikus neurológiai tünetek közé tartozik a szaglás elvesztése, az ízlelés hiánya, az izomgyengeség, a kéz- és lábbizsergés vagy zsibbadás, szédülés, zavartság, delírium, görcsrohamok és szélütés.

Mely korcsoportokban van nagyobb kockázat a COVID-19-re?

Mintaértelmezés: A 18-29 évesekhez képest a 30-39 évesek körében négyszer, a 85 évesnél idősebbeknél pedig 600-szor magasabb a halálozási arány.

A COVID-19 súlyos megbetegedéseinek fokozott kockázata a gyermekek mely csoportjában van?

A felnőttekhez hasonlóan az elhízott, cukorbeteg, asztmás vagy krónikus tüdőbetegségben, sarlósejtes betegségben szenvedő vagy immunszuppresszióban szenvedő gyermekek is fokozottan ki vannak téve a COVID-19 okozta súlyos betegségek kockázatának.

Az életkor növeli a COVID-19 okozta súlyos betegségek kockázatát?

Az életkoroddal nő az esélye annak, hogy súlyosan megbetegszik a COVID-19-ben. Az 50 év körüliek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a 40 év körüliek stb. A legnagyobb kockázatot a 85 év felettiek jelentik.

Hogyan érintheti a COVID-19 a már meglévő májbetegségben szenvedőket?

Ezenkívül a tanulmányok azt mutatják, hogy a már meglévő májbetegségben (krónikus májbetegség, cirrhosis vagy kapcsolódó szövődmények) szenvedők, akiknél diagnosztizálták a COVID-19-et, nagyobb a halálozási kockázatnak kitéve, mint azoknál, akiknél korábban nem volt májbetegség.

Meddig érezheti a beteg a COVID-19 hatásait a felépülés után?

A COVID-19 elhúzódó tüneteit leginkább az idősek és a sok súlyos betegségben szenvedők tapasztalják, de még a fiatal, egyébként egészséges emberek is rosszul érzik magukat a fertőzés után hetekig-hónapokig.