A kémiai ionizációs tömegspektrometria?

Pontszám: 5/5 ( 59 szavazat )

A kémiai ionizáció (CI) a tömegspektrometriában használt lágyionizációs technika . Ezt Burnaby Munson és Frank H. Field vezette be először 1966-ban. ... A reagens gázmolekulákat ionizálja elektronionizáció

elektronionizáció
Az elektronionizáció (EI, korábbi nevén elektronütési ionizáció és elektronbombázásos ionizáció) egy olyan ionizációs módszer, amelyben az energikus elektronok szilárd vagy gázfázisú atomokkal vagy molekulákkal kölcsönhatásba lépve ionokat állítanak elő. Az EI volt az egyik első tömegspektrometriára kifejlesztett ionizációs technika.
https://en.wikipedia.org › wiki › Elektronionizáció

Elektronionizáció – Wikipédia

, amelyek ezt követően reakcióba lépnek a gázfázisban lévő elemzendő molekulákkal az ionizáció elérése érdekében.

Mi az ionizáció a tömegspektrometriában?

Az ionizáció az a folyamat, amikor a mintát feltöltik a tömegspektrométer tömegelemzője általi elemzése előtt, hogy az negatívan vagy pozitívan jelölődjön . Az elemzést ezután úgy végezzük, hogy megmérjük a minta tömegét (m) és töltését (z), más néven m/z arányát.

A tömegspektrometria fizikai vagy kémiai?

A tömegspektrometria (MS) egy hatékony analitikai technika, amely lehetővé teszi a kis és nagy molekulák részletes kémiai jellemzését komplex mátrixokban. Ez a képesség ígéretes eszközzé teszi az MS-t a részecskék és cseppek légköri kémiai átalakulásának tanulmányozására.

Mi a tömegspektrometria három típusa?

A tömegspektrométer típusai - ionizációs technikák párosítása tömeganalizátorokkal
  • MALDI-TOF. ...
  • ICP-MS. ...
  • DART-MS. ...
  • Másodlagos ion tömegspektrometria (SIMS) ...
  • Gázkromatográfiás tömegspektrometria (GC-MS) ...
  • Folyadékkromatográfiás tömegspektrometria (LC-MS) ...
  • Térhálósító tömegspektrometria (XL-MS) ...
  • Hidrogéncserés tömegspektrometria (HX-MS)

Mi a különbség az elektronionizáció és a kémiai ionizáció között?

Az elektronütközéses ionizáció szállítja a legnagyobb energiát az analitokhoz, ami „kemény” ionizációhoz vezet, és nagymértékű molekuláris fragmentációt okoz. ... A kémiai ionizáció kevesebb energiát juttat az analitokhoz , és ennek eredményeként kevesebb molekuladarabolódást okoz.

5. rész: Tömegspektrometria – Kémiai ionizációs (CI) technika

34 kapcsolódó kérdés található

Hányféle ionizáció létezik?

Ide tartozik az atmoszférikus nyomású kémiai ionizáció , az atmoszférikus nyomású lézerrel indukált akusztikus deszorpciós kémiai ionizáció (AP/LIAD-CI), az atmoszférikus nyomású fotoionizáció (APPI), az elektropermet ionizáció (ESI) és a lézeres deszorpciós ionizáció.

Mi a kémiai ionizációs technika?

A kémiai ionizáció (CI) a tömegspektrometriában használt lágyionizációs technika . ... A reagens gázmolekulákat elektronionizációval ionizálják, amelyek ezt követően reakcióba lépnek a gázfázisban lévő analit molekulákkal az ionizáció elérése érdekében.

Mi a tömegspektrometria alapelve?

„A tömegspektrometria (MS) alapelve az , hogy szervetlen vagy szerves vegyületekből bármilyen alkalmas módszerrel ionokat állítanak elő, ezeket az ionokat tömeg/töltés arányuk (m/z) alapján elválasztják, és minőségi és mennyiségi detektálják. megfelelő m/z-jük és abundanciájuk .

Hányféle tömegspektrometria létezik?

Hat általános típusú tömeganalizátor létezik , amelyek tömegspektrometriás ionok szétválasztására használhatók.

Mi a tömegspektrometria négy szakasza?

A tömegspektrométernek négy szakasza van, amelyeket figyelembe kell vennünk, ezek az ionizáció, a gyorsítás, az eltérítés és a detektálás .

Ki használja a tömegspektrometriát?

A tömegspektrometria speciális alkalmazásai közé tartozik a kábítószer-tesztelés és -felfedezés , az élelmiszer-szennyezés kimutatása, a peszticid-maradék-elemzés, az izotóparány meghatározása, a fehérjeazonosítás és a szén-dioxid kormeghatározás.

Miért használunk tömegspektrometriát?

A tömegspektrometria egy analitikai eszköz, amely hasznos a mintában jelenlévő egy vagy több molekula tömeg/töltés arányának (m/z) mérésére . Ezek a mérések gyakran felhasználhatók a minta komponenseinek pontos molekulatömegének kiszámítására is.

A tömegspektrometria tönkreteszi a mintát?

Végül is keményen dolgoztál a minta elkészítésében. A válasz nem, a mintája megsemmisül az elemzés során . ... A mintájában lévő molekulák ionizálódnak, belépnek a tömegspektrométerbe, és végül ütköznek a tömegelemző elektródáival. Évente egyszer kinyitjuk a műszert és letisztítjuk az elektródákat.

Miért fontos az ionizáció a tömegspektrometriában?

Például az elektronionizáció (EI) nagyfokú fragmentációt ad , és rendkívül részletes tömegspektrumokat ad, amelyek ügyesen elemezve fontos információkkal szolgálhatnak a szerkezeti felderítéshez/jellemzéshez, és megkönnyítik az ismeretlen vegyületek azonosítását a tömegspektrum könyvtárakkal összehasonlítva...

Miért van szükség ionizációra a tömegspektrometriában?

Ionizáció Mivel a tömegspektrometria a töltött részecskék tömegét méri, csak ionokat észlel a rendszer, a semleges molekulákat pedig nem . ... Megjegyzés: Egy minta csak akkor elemezhető tömegspektrometriával, ha bomlás nélkül elpárologtatható.

Miért van szükség ionizációra a tömegspektrometriában?

Mivel ez az alacsony energiájú ionizációs mechanizmus lényegesen kisebb töredezettséget eredményez, a kapott tömegspektrum gyakran egyszerűbben értelmezhető sokkal kevesebb csúcs mellett. Ezen túlmenően jellemzően erős, könnyen azonosítható protonált elemzett molekulaion-csúcsot mutat, amely lehetővé teszi a molekulatömeg egyszerű meghatározását.

A spektrometria és a spektrofotometria ugyanaz?

A spektroszkópia elemzéséhez és értelmezéséhez spektrometriára van szüksége. A spektrofotometria egy módszer annak mérésére, hogy egy kémiai anyag mennyi fényt nyel el . A spektroszkópia a fény anyag általi abszorpcióját és kibocsátását vizsgálja, és kiterjedt az elektronok, protonok és ionok közötti kölcsönhatásokra is.

Melyik nem tömegelemző?

Az alábbiak közül melyik nem tartozik a tömegelemző típusok közé? Magyarázat: A Frequency Sweep Analizátor nem egyfajta tömegelemző.

Milyen detektorokat használ a tömegspektrometria?

A legtöbb rutinkísérlethez használt detektor az elektronsokszorozó . A detektor másik típusa az ezüst-bromid emulzióval bevont fényképezőlap, amely érzékeny az energetikai ionokra. A fényképező lemez nagyobb felbontást tud adni, mint egy elektromos detektor.

Mi a nitrogénszabály a tömegspektroszkópiában?

A nitrogénszabály kimondja, hogy minden páratlan számú nitrogénatomot tartalmazó molekula névleges tömege páratlan lesz . A névleges tömeg egy atom, ion vagy molekula egész tömege, amely csak a legstabilabb izotóp(ok)ból áll.

Mi a különbség a spektroszkópia és a spektrometria között?

A spektroszkópia az anyag és a kisugárzott energia kölcsönhatásának tanulmányozásával foglalkozó tudomány. ... A spektroszkópia nem hoz semmilyen eredményt, ez egyszerűen a tudomány elméleti megközelítése. Másrészt a spektrometria a spektrum kvantitatív mérésének megszerzésére használt módszer .

Hogyan azonosítja a tömegspektrometria az anyagokat?

Az anyagot elektronsugár bombázza, így a benne lévő atomok vagy molekulák ionokká alakulnak. ... Egy számítógépes, elektromos detektor spektrummintát rögzít, amely megmutatja, hány ion érkezik az egyes tömegekhez/töltésekhez . Ez felhasználható az eredeti mintában lévő atomok vagy molekulák azonosítására.

Mire használják a kémiai ionizációt?

A kémiai ionizáció reagensgázt használ a mintamolekulák ionizálására a gázfázisban zajló ion-molekula reakciókon keresztül . A reagensgáz (pl. metán) először elektronionizáción megy keresztül, ami egy molekulaiont hoz létre, amely ezután feldarabolódik és/vagy reakcióba lép más reagens gázmolekulákkal és ionokkal.

Az ionizáció kémiai folyamat?

Az ionizáció vagy ionizáció az a folyamat, amelynek során egy atom vagy molekula negatív vagy pozitív töltést szerez elektronok megszerzésével vagy elvesztésével , gyakran más kémiai változásokkal együtt. A keletkező elektromos töltésű atomot vagy molekulát ionnak nevezzük.

Mit jelent az M+ tömegspektrumban?

Ezt a kationt molekulacsúcsként mérjük, és gyakran [M+]-ként jegyezzük. M a molekulatömeg és a + a + töltést jelöli. ... A legtöbb tömegspektrumban talál egy kis csúcsot az M+ + 1-nél a molekulaioncsúcstól jobbra lévő spektrumban. Ez egy olyan vegyületben jelen lévő 13C izotópnak felel meg, amelynek tömegét megmérték.