A családban előfordult vastagbélrák?

Pontszám: 4,8/5 ( 69 szavazat )

A legtöbb vastag- és végbélrák olyan embereknél fordul elő, akiknek a családjában nem szerepelt vastagbélrák . Ennek ellenére a vastag- és végbélrákban szenvedő betegek közül 1-nél más családtagok is átestek rajta. Fokozott kockázatnak vannak kitéve azok az emberek, akiknek a kórtörténetében kolorektális rák szerepel első fokú rokonuknál (szülő, testvér vagy gyermek).

Mennyi az esélye a vastagbélrák kialakulásának a családi anamnézis mellett?

Kolorektális rák vagy adenomatózus polipok előfordulása a családban Ennek ellenére a vastag- és végbélrák kialakulásában szenvedő betegek közül 1- nél más családtagok is átestek. Fokozott kockázatnak vannak kitéve azok az emberek, akiknek a kórtörténetében kolorektális rák szerepel elsőfokú rokonuknál (szülő, testvér vagy gyermek).

Mit tegyek, ha a családban előfordult vastagbélrák?

A vastag- és végbélrák öröklött formái Ha olyan családtagjai vannak, akiknek a kórtörténetében rákbetegség szerepel, orvosa genetikai vizsgálatot és genetikai tanácsadást javasolhat. Egy genetikai tanácsadó segíthet családfa felépítésében, hogy jobban megértse a vastag- és végbélrák diagnózisának kockázatát.

Milyen gyakran végeznek vastagbéltükrözést, ha a családban előfordult vastagbélrák?

A vastagbélrák átlagos kockázatával rendelkezőknek 50 éves korukban el kell kezdeniük a szűrést, és 10 évente egyszer meg kell ismételni. Azoknak, akiknek családtagja rákos volt, 40 évesen vagy 10 évvel a legfiatalabb diagnosztizált életkor előtt kezdjék meg a kolonoszkópiát (amelyik előbb következik be), és ötévente meg kell ismételni.

Mennyi az esélye annak, hogy vastagbélrákot kapjon, ha édesanyádnál volt?

Ha szülője, testvére vagy gyermeke beteg, az élete során fennálló kockázata körülbelül 5-15%-ra nő. Ha a rákos rokon 50 évesnél fiatalabb, a kockázata még magasabb. Ha pedig egynél több első fokú rokona van vastag- vagy végbélrákban, a kockázata még nagyobb.

A vastagbélrák családi története

36 kapcsolódó kérdés található

Mik az 1. stádiumú vastagbélrák tünetei?

Tünetek
  • A székletürítési szokásainak tartós megváltozása, beleértve a hasmenést vagy székrekedést, vagy a széklet konzisztenciájának megváltozását.
  • Rektális vérzés vagy vér a székletben.
  • Tartós hasi kényelmetlenség, például görcsök, gázok vagy fájdalom.
  • Olyan érzés, hogy a beled nem ürül ki teljesen.
  • Gyengeség vagy fáradtság.

Mennyi az esélye a vastagbélrák kialakulásának?

Összességében a vastag- és végbélrák kialakulásának élethosszig tartó kockázata: körülbelül 1 a 23-ból (4,3%) férfiaknál és 1:25-nél (4,0%) a nőknél . Számos egyéb tényező (amelyeket a kolorektális rák kockázati tényezőinél ismertet) szintén befolyásolhatja a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát.

Hány éves kortól már nem szükséges kolonoszkópia?

Az USPSTF szerint a szűrő kolonoszkópiát eseti alapon kell elvégezni a 76 és 85 év közötti embereknél, és nem javasolja a szűrést a 85 év felettiek számára . A nagyon idős embereknél a rák korai felismerésének előnyeit ellensúlyozza a szövődmények kockázata.

Mikor kell kolonoszkópiát végezni, ha vastagbélrák fordul elő a családjában?

Azoknak a családtagoknak, akiknél pozitívnak bizonyultak a releváns mutáció(k)ra, el kell kezdeni a kolonoszkópiás szűrést a 20-as éveik elején , vagy 2-5 évvel fiatalabb, mint a család legfiatalabb személye, akinél diagnosztizáltak, és 1-2 évente meg kell ismételni.

Eltávolítható-e a diverticula kolonoszkópia során?

A vastagbél-divertikuláris betegségben szenvedő betegeknél a kolonoszkópia során talált polip endoszkópos polipektómiával eltávolítható elektrosebészeti pergővel , amely eljárás 0,05%-nál kisebb perforációval jár.

Ki kapja meg leginkább a vastagbélrákot?

A vastag- és végbélrák kockázata az idősödéssel nő. A vastag- és végbélrák fiatal felnőtteknél és tinédzsereknél fordulhat elő, de a vastagbélrákok többsége 50 év felettieknél fordul elő. A vastagbélrák esetében az átlagos életkor a diagnózis idején a férfiaknál 68 év, a nőknél pedig 72 év.

Kapok vastagbélrákot, ha apámnak megvan?

Ha családi kockázata van, egyetlen elsőfokú családtagja (szülője vagy testvére) 50 év alatti vastagbél- vagy méhnyálkahártyarákban szenved, élete során fennálló kockázata 10-20%-ra nő . A családtörténet nemcsak a közös gének, hanem a hasonló életmód miatt is fontos mutató.

A vastagbélrák a szülőktől örökletes?

18 egyénből (5,5 százalék) élete során vastagbélrák alakul ki. Az összes vastagbélrákos esetnek csak körülbelül 5-10 százaléka öröklődik, ami az anyától vagy apától örökölt génmutációkhoz kapcsolódik.

Gyorsan fejlődik a vastagbélrák?

A vastagbélrák vagy a rák, amely az emésztőrendszer alsó részében kezdődik, általában jóindulatú (nem rákos) sejtek csoportjából alakul ki, amelyeket adenomatosus polipnak neveznek. A legtöbb ilyen polip nem lesz rosszindulatú (rákos), de néhányuk lassan rákká alakulhat körülbelül 10-15 év alatt.

Mikor kell a családban vastagbélrákot diagnosztizálni?

A jelenlegi ajánlások alapján a legtöbb ember 50 évesen kezdi meg a vastag- és végbélrák szűrését, de ha a családban előfordult már, orvosa a következőket javasolhatja:
  • kolonoszkópia 40 éves kortól, vagy 10 évvel azelőtt, hogy a közvetlen családtagnál rákot diagnosztizáltak,
  • Gyakoribb szűrés,

Mi számít rákos családi anamnézisnek?

Bármely elsőfokú rokonnál (szülőnél, testvérnél vagy gyermeknél) 50 éves kora előtt petefészek-, méh-, mell- vagy vastagbélrákot diagnosztizáltak. Két vagy több másik rokon (nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, unokahúgok vagy unokaöccsek) az Ön anyja vagy apja felől petefészek-, méh-, mell- vagy vastagbélrákban szenvedett.

Hány éves kortól kell szűrni a vastagbélrákot?

A 45 éves kortól kezdődő rendszeres szűrés a kulcsa a vastagbélrák megelőzésének és korai felismerésének. Az US Preventive Services Task Force (USPSTF) azt javasolja, hogy a 45 és 75 év közötti felnőttek végezzenek vastag- és végbélrák szűrést. A munkacsoport azt javasolja, hogy a 76 és 85 év közötti felnőttek kérdezzék meg orvosukat, hogy szükség van-e szűrésre.

Ki ne végezzen kolonoszkópiát?

A vastagbéltükrözés kockázatai idősebb felnőtteknél Mivel a vastagbélrák lassan nő, a kolonoszkópia nem mindig javasolt 75 évnél idősebb, és olyan egészségügyi problémákkal küzdő emberek számára, akiknél nagyobb a szövődmények kockázata.

Hány éves korban alakulnak ki vastagbélpolipok?

Öregedés – A vastag- és végbélrák és a polipok nem gyakoriak 40 éves kor előtt. Az esetek 90%-a 50 éves kor után következik be, a férfiaknál valamivel nagyobb valószínűséggel alakulnak ki polipok, mint a nőknél; ezért a vastagbélrák szűrése általában 50 éves kortól javasolt mindkét nem számára.

Mik a jelei annak, hogy kolonoszkópiát kell végezni?

Mik azok a jelek, amelyek jelzik, hogy kolonoszkópiát kell végezni?
  • Rektális vérzés.
  • A székletürítési szokások megváltozása, beleértve a laza székletet (hasmenés), a székrekedést vagy a normálnál szűkebb székletet.
  • Hasi fájdalom.
  • Úgy érzi, hogy a belei nem ürülnek ki teljesen.
  • Gyomorfájás vagy görcsök, puffadás.
  • Hirtelen fogyás.

Milyen gyakran kell kolonoszkópiát végezni, ha polipokat találnak?

Ha kezelőorvosa egy vagy két 0,4 hüvelyknél (1 centiméternél) kisebb átmérőjű polipot talál, javasolhatja a vastagbéltükrözés megismétlését 5-10 év múlva , a vastagbélrák egyéb kockázati tényezőitől függően. Kezelőorvosa hamarabb újabb kolonoszkópiát fog javasolni, ha: Kettőnél több polipja van.

Mi a kolonoszkópia legjobb alternatívája?

A vastagbéltükrözésen túl a vastagbélrák szűrési módszerei a következők:
  1. Széklet immunkémiai vizsgálata. A széklet immunkémiai vizsgálata (FIT) a székletminták elemzését foglalja magában. ...
  2. Okkult vérvizsgálat székletben. ...
  3. A széklet DNS-e. ...
  4. Szigmoidoszkópia. ...
  5. CT kolonográfia. ...
  6. Dupla kontrasztú bárium beöntés. ...
  7. Egypéldányos gFOBT.

Lehet hosszú életet élni vastagbélrákkal?

A vastagbélrákkal diagnosztizált betegek többsége kezelhető, és normális életet fog folytatni . Minél korábban azonosítjuk az elváltozást, annál kevésbé valószínű, hogy a daganat átterjed a test más részeire.

Mi történik, ha rákot találnak a kolonoszkópia során?

Általában, ha bármilyen szűrő- vagy diagnosztikai vizsgálattal feltételezett vastag- és végbélrákot találnak, akkor a kolonoszkópia során biopsziát vesznek. A biopszia során az orvos egy kis szövetdarabot távolít el egy speciális műszerrel, amely áthalad a hatókörön. Ritkábban előfordulhat, hogy a vastagbél egy részét sebészeti úton kell eltávolítani a diagnózis felállításához.

Meddig lehet vastagbélrákja anélkül, hogy tudná?

A vastagbélrák jellemzően lassan növekvő, jóindulatú polipként kezdődik, amely végül rosszindulatúvá válik. Ez a folyamat több éven keresztül is előfordulhat anélkül, hogy tüneteket váltana ki. A vastagbélrák kialakulása után még évekbe telhet, mire kimutatják.