Lehet a brómnak kiterjesztett oktettje?
Pontszám: 4,8/5 ( 1 szavazat )Lewis szerkezet - Wikipédia
A bróm alkothat kiterjesztett oktettet?
A harmadik periódusban és az alatti elemek több mint egy oktett elektron befogadására képesek. Bár az olyan elemek, mint a Si, P, S, Cl, Br és I, sok esetben engedelmeskednek az oktettszabálynak, más körülmények között több kötést alkotnak, mint amennyit a szabály megenged.
Milyen atomoknak lehet kiterjesztett oktettje?
A kén, a foszfor, a szilícium és a klór gyakori példák azokra az elemekre, amelyek kiterjesztett oktettet alkotnak. A foszfor-pentaklorid (PCl 5 ) és a kén-hexafluorid (SF 6 ) olyan molekulák példái, amelyek eltérnek az oktett szabálytól, mivel több mint 8 elektron van a központi atom körül.
Érvényes az oktett szabály a brómra?
Bár az oktettszabály nem működik minden elemre, jól működik olyan elemekre, mint a szén, bróm, klór, jód és oxigén. Az oktett szabályt arra használják, hogy leírják az elemek vonzását, ha lehetséges, nyolc vegyérték-héj elektron (négy elektronpár) van a külső héjukban.
Mely elemeknek nem lehet kiterjesztett oktettje?
Ilyen elemek a hidrogén, hélium, lítium, berillium, bór, szén, nitrogén, oxigén, fluor és neon. Azok az elemek, amelyeknek nem lehet kiterjesztett oktettje: hidrogén, hélium, lítium, berillium, bór, szén, nitrogén, oxigén, fluor és neon.
Kibővített oktett
N-nek lehet kiterjesztett oktettje?
A vegyértékelektronok teljes száma 5+6=11. Ezért nem számít, hogy az elektronok hogyan oszlanak meg a nitrogén- és oxigénatomok között, a nitrogénnek nincs oktettje .
Miért nem lehet az oxigénnek kitágult oktettje?
Az oxigénnek nincs üres pályája a 2-es kvantumban , így nem tudja gerjeszteni és „teríteni” az elektronjait, így nem kötheti meg őket kiterjesztett oktett kialakítására.
Melyik elem engedelmeskedik az oktettszabálynak?
A halogének, oxigén, nitrogén és szén molekuláiról ismert, hogy betartják az oktett szabályt. Általában azok az elemek, amelyek megfelelnek ennek a szabálynak, magukban foglalják az s-blokk elemeket és a p-blokk elemeket (a hidrogén, a hélium és a lítium kivételével).
Miért vannak kivételek az oktett szabály alól?
Az oktett szabály alóli általános kivételek közé tartoznak a páratlan számú elektronnal rendelkező molekulák és azok a molekulák, amelyekben egy vagy több atom nyolcnál több vagy kevesebb elektront tartalmaz . A páratlan számú elektront tartalmazó molekulák viszonylag ritkák az s és p blokkokban, de meglehetősen gyakoriak a d- és f-blokk elemek között.
Miért létezik az oktett szabály?
Az oktett szabály azért létezik, mert sok elem atomja stabilabbá válik a nemesgáz-elektron-konfiguráció elérésével . A legtöbb nemesgáznak nyolc vegyértékelektronja van (Ő-nek csak 2), ami egy teljes külső elektronhéjat ad nekik legmagasabb energiaszintjük s és p alszintjén.
Az oxigén követi az oktett szabályt?
Oktett szabály: Az a koncepció, hogy a szenet, nitrogént, oxigént és fluort tartalmazó vegyületek stabilabbak, ha ezek az atomok nyolc vegyértékelektronnal rendelkeznek. Ha az egyik atomnak kevesebb mint nyolc vegyértékelektronja van, akkor nyitott oktettje van. ... Ebben a molekulában minden szén-, nitrogén-, oxigén- és fluoratomnak van egy teljes oktettje.
Miért kivétel a hélium és a hidrogén az oktettszabály alól?
A fő kivétel a szabály alól a hidrogén, amely akkor a legalacsonyabb energiája, ha két elektron van a vegyértékhéjában. A hélium (He) abban hasonlít, hogy az egyetlen vegyértékhéjában is csak két elektron számára van hely. ... Ezért ezek az elemek akkor a legstabilabbak, ha két elektronjuk van.
Lehet a szelénnek kiterjesztett nyolcasa?
Így d alszintje van. Emiatt a szelén kiterjesztett oktett atomokkal rendelkező molekulákat képezhet .
Miért lehet a bróm kitágult oktettje?
A BrF5 Lewis szerkezet esetében a periódusos rendszerben található vegyértékelektronok teljes száma 42. Ez azt jelenti , hogy nyolcnál több vegyértékelektront tud tárolni . Ezt kiterjesztett oktettnek nevezik.
Miért sérti meg a BCl3 az oktett szabályt?
A BCl3 nem engedelmeskedik oktett szabálynak . Ez egy elektronhiányos molekula. Mivel csak három elektronon osztozik a klóratommal. Molekulaképződés után a bórnak csak hat elektronja van, azaz három klóratomból és három saját elektronból áll. ... míg a fluormolekula egy elektron megosztásával oktettet ér el.
Melyik vegyület nem követi az oktett szabályt?
A bór és az alumínium az a két elem, amely leggyakrabban nem képes befejezni az oktettet; mindketten könnyen alkotnak olyan vegyületeket, amelyekben hat vegyértékelektronjuk van, nem pedig az oktettszabály által megjósolt szokásos nyolc.
Mi sérti az oktett szabályt?
Az oktett szabályt megsértik, ha egy kötött atom vegyértékhéjában nyolcnál kevesebb vagy több vegyértékelektron van . ... A periódusos rendszerben a szilícium utáni nemfémek „kibővíthetik oktettjüket”, és több mint nyolc vegyértékelektronnal rendelkeznek a központi atom körül.
Követi az oktett szabályt?
CO esetén a szénatom legfeljebb két elektronon osztozhat az oxigénatomon, ezért összesen 6 vegyértékelektron van jelen a legkülső héjában. Tehát csak az oxigénatom oktettje érhető el. Ezért nem engedelmeskedik teljesen az oktettszabálynak .
Honnan tudhatod, hogy egy oktett elégedett?
Az oktettszabály teljesítéséhez az atomoknak elektronokkal kell kitölteniük vegyértékhéjukat .
Mi az a Lewis-oktett szabály?
Lewis kockaatomelméletében megfogalmazta az „oktett szabályt”. Az oktett szabály az atomok azon tendenciájára utal, hogy a vegyértékhéjban nyolc elektront részesítenek előnyben . Ha az atomok nyolcnál kevesebb elektront tartalmaznak, akkor hajlamosak reagálni és stabilabb vegyületeket képezni. ... Ezt Lewis oktettszabályként ismeri.
Mit mond az oktett szabály?
A kémiai kötést …az ünnepelt oktettszabálya fejezi ki, amely kimondja, hogy az elektronátvitel vagy elektronmegosztás addig megy végbe, amíg egy atom fel nem szerzi az elektronok oktettjét (azaz a nemesgázatom vegyértékhéjára jellemző nyolc elektront). Amikor a teljes átvitel megtörténik, a kötés ionos.
Képezhet-e a jód kiterjesztett oktettet?
A jód a periódusos rendszer második periódusa alatt van, így kiterjesztett oktettje lehet (nyolcnál több vegyértékelektront tartalmazhat). Az IF5 Lewis-struktúrájában összesen 12 vegyértékelektront kell a jódatomra helyezni a Lewis-struktúra megrajzolásához.
Miért tud a kén 6 kötést létrehozni, de az oxigén nem?
Most a kénnek 6 párosítatlan elektronja van, ami azt jelenti, hogy 6 kovalens kötést tud kialakítani, így összesen 12 elektront képez vegyértékhéja körül. ... Ezért az oxigén és más 2. periódusú elemek nem használnak pályákat a harmadik fő kvantumhéjban a kötéshez , és nem tágíthatnak oktettt.
Képes az oxigén 6 kötést létrehozni?
Magyarázat: Az oxigén két egyszeres kötést tud kialakítani , mert hat vegyértékű elektron van a külső héján. Egy oxigénatomnak könnyebb elfogadni vagy megosztani két elektront, ahelyett, hogy mind a hatot elveszítené, hogy stabillá váljon (Ne feledje, hogy a stabilitás magában foglalja a kitöltött külső héjat.