A kognitív és metakognitív tényezők?

Pontszám: 4,9/5 ( 38 szavazat )

Kognitív és metakognitív tényezők
Ez a tartomány a tanulásban részt vevő gondolkodási folyamatokra (azaz kognitív tényezőkre), valamint a tanulók tanulási stratégiáira és gondolkodási folyamataikkal kapcsolatos reflexióikra (azaz metakognitív tényezőkre) vonatkozik.

Milyen példák vannak a kognitív és metakognitív tényezőkre?

Ezek a folyamatok magukban foglalják a gondolkodást, a tudást, az emlékezést, az ítélkezést és a problémamegoldást . Ezek az agy magasabb szintű funkciói, és magukban foglalják a nyelvet, a képzeletet, az észlelést és a tervezést.

Hogyan alkalmazzuk a kognitív és metakognitív tényezőket a tanításban?

stratégiai gondolkodásmódot alkalmaznak a tanulás, az érvelés, a problémamegoldás és a koncepciótanulás megközelítésében. Különféle stratégiákat értenek és alkalmazhatnak tanulási és teljesítménycélok elérésében, valamint tudásuk újszerű helyzetekben való alkalmazásában.

Melyek a metakogníció tényezői?

A metakogníciónak általában két összetevője van: (1) a megismerésről való tudás és (2) a megismerés szabályozása . A metamemória, amelyet úgy határoznak meg, mint a memória és az emlékezési stratégiák ismerete, a metakogníció különösen fontos formája.

Milyen tényezők kapcsolódnak a tanuláshoz a megismerés és a metakogníció fejlődéséhez?

A TANULÁS ÖSSZETÉRE A tanulást a környezeti tényezők, a kultúra, a technológia és az oktatási gyakorlat befolyásolják. 8. A METAKOGNICIÓ FEJLESZTÉSE A metakogníció a tanulás egyik legerőteljesebb előrejelzője. A metakogníció a gondolkodásról való gondolkodás, „amit tudunk” és „amit nem tudunk” ismeretében.

KOGNITIV ÉS METAKOGNITIV TÉNYEZŐK

27 kapcsolódó kérdés található

Mi a kognitív és metakognitív tényezők 6 alapelve?

Kognitív és metakognitív tényezők
  • 1. alapelv: A tanulási folyamat jellege.
  • 2. alapelv: A tanulási folyamat céljai.
  • 3. alapelv: A tudás felépítése.
  • 4. alapelv: Stratégiai gondolkodás.
  • 5. alapelv: Gondolkodás a gondolkodásról.
  • 6. alapelv: A tanulás kontextusa.

Mi a metakogníció 3 kategóriája?

A metakognitív tudás a kognitív folyamatokról megszerzett tudást jelenti, amely a kognitív folyamatok irányítására használható. Flavell tovább osztja a metakognitív tudást három kategóriába: személyváltozók ismerete , feladatváltozók és stratégiai változók .

Hogyan használják a metakogníciót az osztályteremben?

Az osztályteremben használható metakogníciós stratégiák. ... A tanárok megkönnyíthetik a metakogníciót saját gondolkodásuk hangos modellezésével és olyan kérdések megfogalmazásával , amelyek reflektív gondolkodásra késztetik a tanulókat . A feladatok átgondolásának kifejezett oktatása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket a készségeket kiépítsük a tanulókban.

Mi a metakognitív gondolkodás?

A metakogníció a saját gondolkodásról és tanulásról való gondolkodás folyamata . Metakogníció: szándékos gondolkodás arról, hogyan gondolkodik és tanul.

Mik azok a metakognitív tevékenységek?

Tevékenységek a metakognícióhoz
  • Határozza meg, amit már tudnak.
  • Fogalmazd meg, mit tanultak.
  • Ismertesse tudásukat, készségeiket és képességeiket egy meghatározott közönséggel, például egy felvételi bizottsággal.
  • Tűzz ki célokat, és kövesd nyomon a fejlődésüket.
  • Értékeljék és felülvizsgálják saját munkájukat.
  • Hatékony tanulási stratégiák azonosítása és végrehajtása.

Mi a kognitív és metakognitív készségek?

A megismerés alapvetően olyan mentális folyamatokkal foglalkozik, mint a memória, a tanulás, a problémamegoldás, a figyelem és a döntéshozatal. A metakogníció azonban az egyén magasabb rendű kognitív folyamataival foglalkozik, ahol az ember aktívan irányítja megismerését.

Mi a kognitív és metakognitív alapelvek?

KOGNITIV ÉS METAKOGNITIV TÉNYEZŐK. 1. alapelv: A tanulási folyamat jellege . A komplex tantárgyak tanulása akkor a leghatékonyabb, ha az információból és tapasztalatból szándékos jelentésalkotási folyamat. 2. alapelv: A tanulási folyamat céljai.

Mi az a kognitív tényező?

Meghatározás. A kognitív tényezők az egyén teljesítményét és tanulását befolyásoló tulajdonságaira utalnak. Ezek a tényezők arra szolgálnak, hogy a teljesítményt úgy módosítsák, hogy az javuljon vagy csökkenjen. Ezek a tényezők olyan kognitív funkciókat foglalnak magukban, mint a figyelem, a memória és az érvelés (Danili és Reid, 2006).

Milyen tényezők határozzák meg a tanulást?

Ilyen tényezők a család, a kortárs csoport, a szomszédság, a közösség, az iskolával kapcsolatos tényezők stb . Mindezek a személyes és környezeti tényezők döntő szerepet játszanak a tanulók tanulásának befolyásolásában. Ezeket a tényezőket természetük alapján különböző kategóriákba soroljuk.

Hány alapelv létezik a kognitív és metakognitív tényezőkben?

A 14 alapelv a tanulókat és a tanulást befolyásoló kognitív és metakognitív, motivációs és affektív, fejlődési és szociális, valamint egyéni különbségi tényezőkre oszlik.

Milyen társadalmi befolyások vannak a tanulásra?

A társas környezet befolyásolja a tanulást azáltal, hogy olyan nyelvi környezetet és élménykörnyezetet hoz létre, amely serkenti az elme növekedését, és szisztematikusan jutalmazza a gyermeket a tanulásért . Ma már világosabban látjuk, mint korábban, hogy az óvodáskorban vannak kritikus időszakok a szellemi fejlődés szempontjából.

Melyik a legjobb példa a metakognícióra?

A metakogníció arra utal, hogy valaki tudatában van és képes szabályozni saját gondolkodását. A metakogníció néhány hétköznapi példája: annak tudata, hogy nehezen emlékezik az emberek nevére társas helyzetekben . emlékeztetve magát arra, hogy meg kell próbálnia emlékezni egy személy nevére, akivel most találkozott .

A metakogníció jó vagy rossz?

A metakogníció a kognitív működés normális része . Nem választhatunk, hogy „metakognitívak” legyünk vagy sem. Választhatunk azonban, hogy bizonyos metakognitív stratégiákat alkalmazunk, a metakognitív érzésekre figyelünk, vagy a metakognitív tudásra reflektálunk.

Van más állatnak metakogníciója?

Az összehasonlító pszichológusok majmokat, majmokat, patkányokat, galambokat és delfineket teszteltek észlelési, memória-, táplálék- és információkeresési paradigmák segítségével. A konszenzus az, hogy néhány fajnak funkcionális analógja van az emberi metakognícióval .

Hogyan magyarázza el a metakogníciót a diákoknak?

A metakogníció a gondolkodásról való gondolkodás . Egyre hasznosabb mechanizmus a tanulók tanulásának javítására, mind az azonnali eredmények érdekében, mind pedig azért, hogy segítse a tanulókat saját tanulási folyamataik megértésében.

Melyek a metakogníció példái?

A metakogníció néhány hétköznapi példája:
  • annak tudatában, hogy nehezen emlékezik meg az emberek nevére társas helyzetekben.
  • emlékeztetni magad arra, hogy meg kell próbálnod emlékezni annak a személynek a nevére, akivel most találkoztál.
  • felismeri, hogy tudja a választ egy kérdésre, de pillanatnyilag egyszerűen nem tudja felidézni.

Hogyan hat a metakogníció a tanulásra?

A metakogníció segít a tanulóknak felismerni a szakadékot a téma ismerete és a mélységes megértése között . ... A kutatások azt mutatják, hogy még a 3 évesnél fiatalabb gyerekek is részesülnek a metakognitív tevékenységekből, amelyek segítenek nekik reflektálni saját tanulásukra és fejleszteni a magasabb rendű gondolkodást.

Mi a metakogníció négy pillére?

A felmérés előtti és utáni eredményeket összevetve azt találtuk, hogy a tanulók 63%-kal jobban megértik a metakogníció négy pillérét – törekedj, elemezd, értékeld és alkalmazkodj –, és 64%-os növekedést tapasztaltunk abban, hogy a tanulók képesek mélyen átgondolni a kapcsolódó fogalmakat. a neuroplaszticitásra, és hogy ez hogyan vonatkozik rájuk...

Mi az a három metakognitív stratégia?

Metakognitív stratégiák
  • Gondolkozz Hangosan. Kiválóan alkalmas szövegértésre és problémamegoldásra. ...
  • Ellenőrző lista, rubrikák és szervezők. Szöveges feladatok megoldására kiváló. ...
  • Explicit tanári modellezés. Kiváló matematika oktatáshoz. ...
  • Szövegértés.

Mire jó a metakogníció?

A metakognitív stratégiák képessé teszik a tanulókat arra, hogy gondolkodjanak saját gondolkodásukon . A tanulási folyamatnak ez a tudata fokozza a saját tanulásuk feletti kontrollt. Emellett javítja a személyes önszabályozási képességet és a saját tanulási motiváció kezelését.