Az etnikai kisebbségeket jobban fenyegeti a koronavírus?
Pontszám: 4,4/5 ( 12 szavazat )Gyakori kérdés
A kisebbségi csoportok nagyobb kockázatnak vannak kitéve a koronavírus-betegség megfertőződésében? Szomszédság és fizikai környezet: Bizonyíték van arra, hogy a faji és etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó emberek nagyobb valószínűséggel élnek olyan területeken, ahol magas az új COVID-19 fertőzések (incidencia) aránya. Helyi szinten az új COVID-19 fertőzések magasabb arányához kapcsolódó társadalmi tényezők megyénként eltérőek lehetnek.Kit fenyeget a legnagyobb a COVID-19 fertőzés kockázata?
Jelenleg azok a személyek vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve a fertőzésnek, akik hosszan tartó, védekezés nélkül közeli érintkezésbe kerültek (azaz 6 láb távolságon belül 15 percig vagy hosszabb ideig) egy megerősített SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedő beteggel, függetlenül attól, hogy a betegnek vannak-e tünetei.
Mely korcsoportokban van nagyobb kockázat a COVID-19-re?
Mintaértelmezés: A 18-29 évesekhez képest a 30-39 évesek körében négyszer, a 85 évesnél idősebbeknél pedig 600-szor magasabb a halálozási arány.
A terhes nők melyik etnikai csoportját érinti jobban a COVID-19?
Úgy tűnik, hogy a fekete vagy spanyol ajkú terhes nőket aránytalanul érinti a COVID-19 vírus fertőzése.
Elkaphatja a COVID-19-et egy felület érintésétől?
A vírust úgy is elkaphatja, hogy megérint egy felületet vagy tárgyat, amelyen a vírus található, majd megérinti a száját, az orrát vagy esetleg a szemét. A legtöbb vírus több órán keresztül is élhet azon a felületen, amelyen landol.
A COVID-19 és a faji egyenlőtlenség metszéspontja
Mennyi ideig képes a COVID-19 túlélni a felületeken?
A felületi túlélési vizsgálatokból származó adatok azt mutatják, hogy tipikus beltéri környezeti feltételek mellett 3 napon (72 órán belül) a fertőző SARS-CoV-2 és más koronavírusok előfordulásának 99%-os csökkenése várható az általános nem porózus felületeken, például rozsdamentes acélon, műanyagon és üvegen. .
Élhet a koronavírus-betegség a bőrömön?
V: A baktériumok tested különböző részein élhetnek, de itt a fő gond a kezed. A legvalószínűbb, hogy a kezei érintkeznek a csírázott felületekkel, majd megérintik az arcát, ami a vírus átvitelének lehetséges útja. Tehát, bár senki nem javasolja, hogy bárki is hagyjon szünetet a zuhanyozásban, nem kell naponta többször átdörzsölnie az egész testét, mint a kezeit.
A terhes nők jobban ki vannak téve a súlyos COVID-19 kockázatának?
Bár a súlyos betegségek általános kockázata alacsony, a várandósok és a közelmúltban terhesek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a COVID-19 okozta súlyos megbetegedések kockázatának, mint a nem terheseknek.
Mi mással szembesülnek a COVID-19-ben szenvedő terhes nők a súlyos betegségeken kívül?
Ezenkívül a COVID-19-ben szenvedő terhesek fokozottan ki vannak téve a koraszülés kockázatának, és fokozottan ki vannak téve a terhesség egyéb kedvezőtlen kimeneteleinek kockázatának, mint a COVID-19 fertőzésben nem szenvedő terhes nőknél.
A terhes nőknél fokozott a kockázata a koraszülöttek kialakulásának a COVID-19 miatt?
A COVID-19 vírussal fertőzött terhesek fokozottan ki vannak téve a koraszülés kockázatának (37 hétnél hamarabb szülik meg a babát), és fokozott a kockázata a terhesség egyéb rossz kimenetelének.
Az életkor növeli a COVID-19 okozta súlyos betegségek kockázatát?
Az életkoroddal nő az esélye annak, hogy súlyosan megbetegszik a COVID-19-ben. Az 50 év körüliek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a 40 év körüliek stb. A legnagyobb kockázatot a 85 év felettiek jelentik.
Sebezhetőek-e az adott korú emberek a koronavírus-betegséggel szemben?
Bármely korosztály megfertőződhet a COVID-19 vírussal. Idősebbek és fiatalabbak is megfertőződhetnek a COVID-19 vírussal. Úgy tűnik, hogy az idősek és az olyan betegek, akiknek már olyan betegségei vannak, mint az asztma, a cukorbetegség és a szívbetegség, sebezhetőbbek a vírus súlyos megbetegedésével szemben.
Az életkor független kockázati tényező a COVID-19 okozta súlyos megbetegedéseknél?
Az életkor a súlyos betegségek független kockázati tényezője, de az idősebb felnőttek kockázata részben azzal a megnövekedett valószínűséggel is összefügg, hogy az idősebb felnőtteknél is fennáll az alapbetegség.
Melyek azok a csoportok, amelyeknél nagyobb a kockázata a COVID-19 súlyos tüneteinek kialakulásának?
A COVID-19 veszélyes tüneteinek kialakulásának kockázata megnövekedhet idősebb embereknél, valamint bármely életkorú embernél, akinek egyéb súlyos egészségügyi problémái vannak – például szív- vagy tüdőbetegség, legyengült immunrendszer, elhízás vagy cukorbetegség.
Az elhízott felnőtteket nagyobb a kockázata a COVID-19 okozta súlyos betegségeknek?
• Az elhízás növeli a COVID-19 okozta súlyos betegségek kockázatát. A túlsúlyos emberek szintén fokozott kockázatnak lehetnek kitéve.• Az elhízás megháromszorozhatja a COVID-19 fertőzés miatti kórházi kezelés kockázatát.
Melyek azok a mögöttes egészségügyi állapotok, amelyek miatt valaki ki van téve a súlyos COVID-19 kockázatának?
A CDC közzétette azoknak az egészségügyi állapotoknak a teljes listáját, amelyek miatt a felnőttek nagy kockázatot jelentenek a súlyos COVID-betegség kialakulásában. A listán szerepel többek között a rák, a demencia, a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, a krónikus tüdő- vagy vesebetegség, a terhesség, a szívbetegségek, a májbetegség és a Down-szindróma.
Melyek a COVID-19 elhúzódó mellékhatásai?
Egy teljes év telt el a COVID-19 világjárvány kezdete óta, és a vírus elképesztő utóhatásai továbbra is összezavarják az orvosokat és a tudósokat. Az orvosokat és a betegeket egyaránt különösen aggasztóak az elhúzódó mellékhatások, mint például a memóriavesztés, a figyelem csökkenése és az egyenes gondolkodásra való képtelenség.
Milyen hosszú távú hatásai vannak a COVID-19-nek?
Ezek közé a hatások közé tartozik a súlyos gyengeség, a gondolkodási és ítélőképességi problémák, valamint a poszttraumás stressz zavar (PTSD). A PTSD egy nagyon stresszes eseményre adott hosszú távú reakciókat foglal magában.
Károsíthatja a COVID-19 a szerveket?
Az UCLA kutatói az elsők, akik létrehozták a COVID-19 egereken végzett változatát, amely bemutatja, hogy a betegség a tüdőn kívül más szerveket is károsít. Modelljük segítségével a tudósok felfedezték, hogy a SARS-CoV-2 vírus leállíthatja az energiatermelést a szív, a vese, a lép és más szervek sejtjeiben.
Mekkora az esélye annak, hogy súlyos COVID-19 tüneteket kapjon?
A legtöbb embernek enyhe tünetei lesznek, és maguktól javulnak. De körülbelül 6-ból 1-nek súlyos problémái vannak, például légzési nehézségekkel. A súlyosabb tünetek esélye nagyobb, ha Ön idősebb, vagy ha más egészségi állapota van, például cukorbetegség vagy szívbetegség.
Biztonságos a COVID-19 vakcina beadása terhesség alatt?
A tudósok nem találtak megnövekedett vetélési kockázatot azoknál, akik terhesség alatt mRNS COVID-19 vakcinát kaptak. További adatokat gyűjtenek a terhesség kimeneteléről azoknál az embereknél, akik a terhesség korai szakaszában kaptak COVID-19 vakcinát, és csecsemőik egészségéről.
Fennáll a veszélye annak, hogy az újszülöttek az anyjuktól kapják el a COVID-19-et, ha az anya COVID-19-es?
A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy alacsony annak a kockázata, hogy egy újszülött megkapja a COVID-19-et az anyjától, különösen akkor, ha az anya lépéseket tesz (például maszkot visel és kezet mos), hogy megakadályozza a terjedést az újszülött gondozása előtt és alatt.
Mennyi ideig él a COVID-19 az emberi bőrön?
A Clinical Infectious Diseases folyóiratban megjelent tanulmány szerint Japán kutatók felfedezték, hogy a koronavírus akár kilenc órán keresztül is életben maradhat az emberi bőrön, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a rendszeres kézmosás megfékezi a vírus terjedését.
Sokáig él a COVID-19 vírus ruházaton?
A kutatások azt sugallják, hogy a COVID-19 nem él túl sokáig ruházaton a kemény felületekhez képest, és a vírus hőhatásnak való kitétele lerövidítheti az élettartamát. Egy ben publikált tanulmány megállapította, hogy szobahőmérsékleten a COVID-19 legfeljebb két napig volt kimutatható a szöveten, míg a műanyag és fém esetében hét napig.
Meddig terjed a COVID-19 betegek vírusa?
A vírus terjedésének időtartama jelentősen változik, és függhet a súlyosságtól. A COVID-19 137 túlélőjénél az oropharyngealis minták vizsgálata alapján a vírus terjedése 8-37 nap között volt, a medián 20 nap.